A krónikus nem allergiás rhinitis patofiziológiája máig nem tisztázott. El­különítését segítheti, hogy kialakulásában nem azonosítható jól körülír­ható kiváltó tényező. Nyolc, részben átfedő altípusát különböztetjük meg. A kezelés módját a tünetek szabják meg, megegyezően az allergiás rhinitis terápiájával. A betegnek kerülnie kell az ismert triggerhatásokat. Első­ként választandó szerek az intranasalis kortikoszteroidok, az intranasalis antihisztaminok és az intranasalis ipratropium. Dekongesztáns és első gene­rációs antihisztamin együttes adása mérlegelendő akkor, ha a monoterápia nem enyhíti kellő mértékben a tüneteket.

Ez a gyakori, idült légúti betegség több millió embert érint világszerte. Jól beállított kezeléssel az asztma tünetei általában jól kézben tarthatók, a beteg normális életet élhet, de az előírt gyógyszereket panaszmentes állapotban is az előírás szerint használnia, illetve szednie kell.

Az interleukinok gátlásával kivédhető a szenzitizáció és ezzel javulnak a tünetek allergiás asztma esetén.

Az allergiás rhinitis („szénanátha”) hatással van az életminőségre, a munkaképességre és más betegségek (pl. asztma) előfordulására. A kezelési terv életkor- és tünetfüggő. Az intranazális szteroidok a leghatásosabb gyógyszerek.

 A terhességek mintegy 4%-a szövődik asthmával, amely az esetek egy részében súlyosbodik a terhesség alatt. A betegség erélyes kezelést igényel, mivel a nem megfelelően kezelt asthma az anyát és a magzatot egyaránt veszélyeztetheti. A nemkívánatos hatások elkerülése érdekében szem előtt kell tartani az egyes antiasztmatikumok kockázat-haszon profilját. A szerző áttekinti az asthma terhesség alatti kezelésének főbb elemeit: szót ejt a környezeti tényezők kontrolljáról, a gyógyszeres kezelésről, valamint az immunterápiáról.  Az asthma a gyermeket váró nők egyik leggyakoribb légúti betegsége. A becslések szerint akár a terhességek 4%-ában is számolnunk kell vele. A kórkép az esetek egy részében a terhesség alatt jelentkezik először. Terhesség alatt az asthma az esetek harmadában súlyosbodik, harmadában nem változik és harmadában enyhül. Az asthmás nők tünetei többnyire hasonló súlyosságúak az első és a későbbi terhességek során. A betegség aktivitása a rhinitises tünetekhez hasonlóan alakulhat. A kórkép fellángolásával többnyire a 24. és 36. hét között találkozunk, a terhesség utolsó 4 hetében és a szülés alatt csak ritkán. A szülést követő 3 hónapban a betegek csaknem háromnegyedének állapota viszszatér a terhesség előtti szintre.