Új lehetőség az allergiás asztma kezelésében
Az interleukinok gátlásával kivédhető a szenzitizáció és ezzel javulnak a tünetek allergiás asztma esetén.
A közelmúltban a Clinical Science hasábjain publikálták jelent meg francia kutatók tollából az a közlemény, amely szerint két interleukin blokkolásával csökkenthető az asztmás rohamok száma és a tünetek súlyossága. Elméletüket állatkísérletek során állították fel, ahol extrinsic, allergiás asztmás egereket vettek kezelésbe. Megfigyeléseik szerint két pro-inflammatorikus citokin, az interleukin-17A (IL-17A) és interleukin-17F (IL-17F) gátlása jelentősen javít a tüneteken.
Az asztma hátterében húzódó hörgőgyulladás igen változatos megjelenésű és súlyosságú kórformákhoz vezet. Az asztma és az allergia kéz a kézben járnak, az egyik legelterjedtebb asztma variáns az allergiás asztma, amikor valamilyen provokáló, „allergizáló” antigén hatására indul be a bronchialis reakció. A kiváltó ágens leggyakrabban a por, állatszőr vagy valamilyen pollen. Az antigén tartós jelenléte növeli a rohamok számát, ezáltal súlyosbítja a betegséget.
Az asztma bizonyos válfajai ma már jól kontrollálhatóak, a széles terápiás fegyvertárnak köszönhetően, azonban még mindig nagy számban vannak rezisztens esetek, amelyek gyógymódjának kutatása széles körben zajlik, így az orleansi egyetemen is. A francia kutatók munkájukban abból indultak ki, hogy a súlyos asztmás betegség fenntartásában a 17-es T-helper sejteknek (Th17) van oroszlánrészük. Kóros működésük során az immunsejtek a belélegzett antigénekkel érintkeznek, majd excesszív citokin produkcióba kezdenek, így szabadul fel a már említett két gyulladásos mediátor, az IL-17A és az IL-17F (bár egyéb sejtek, pl a neutrofil granulociták is kóros működésbe kezdenek), ami klinikailag improduktív, húzó-fojtó köhögés, tüsszögés és hörgőgörcsök formájában nyilvánul meg.
A kutatók úgy gondolták hogy a folyamatot beindító a két interleukin (IL-17A, IL-17F) hatásának felfüggesztésével megállítható az asztmás folyamat. Egerekkel kisérletezve azt tapasztalták, hogy a por belégzése önmagában elindítja az interleukin produkciót a hörgők T-sejtjeiben. Az IL-17A és IL-17F génjeit kiütve az egerek asztmás reakciója lényegesen enyhébb formában zajlott az antigén inhalációt követően. Interleukint kötő antitestek alkalmazásával az immunválasz és az asztmás tünetek is drámaian csökkentek. Elképzeléseik szerint amennyiben az asztmás reakciót a Th17 helper sejtek és IL-17A és IL17F termékeik mediálják az interleukin blokkolás jó humán terápiás alternatíva lehet.
Dr. Karl Staples, a southamptoni egyetem munkatársa, az asztmás betegségek szaktekintélye szerint „ Régen azt gondolták, hogy ezek a citokinek az antibakteriális védelemben segédkeznek. Ma már tudjuk, hogy egyértelmű a kapcsolat az allergiás-asztmás kaszkád és a citokinek között, sőt az is egyértelművé vált, hogy a bronchialis hiperszenzitivitás is e citokinek miatt alakul ki. A mostani eredmények jó támpontot adnak a további munkákhoz, lévén még nagyon sok szálat kell kibogozni az immunrendszer és az allergiás asztma hálójában.”
Forrás: Science Daily
