Szülői stresszkezelése és a gyermek asztmás rohamai
Bár a gyermekkori asztma fontos rizikófaktora a szülői stressz mértéke, a szülők helyes stresszkezelése nem csökkenti a gyermek asztmás rohamainak számát.
Az asthma boronchiale pszichoszomatikus eredetéről sok információ érhető el. Az alábbiakban ismertetett vizsgálat is ehhez nyúlt vissza. A gyermekkori asztma fontos rizikófaktorának számít a szülők pszicho-szociális státusza ill. az ebből adódó stressz mértéke. A vizsgálat felvetése szerint, ha a szülők elsajátítják a megfelelő megküzdési stratégiákat (coping), akkor annak kedvezően kell befolyásolnia a gyermek asztmás rohamainak gyakoriságát ill. a betegség súlyosságát.
Amerikában ez volt az első ilyen jellegű vizsgálat, mintegy 2,2 millió dolláros összköltségvetéssel, melybe 4 és 12 év közötti, viszonylag szerényebb körülmények között élő afroamerikai gyermeket és szüleiket válogatták be. Az átlagéletkor 6,6 év volt, a nemek aránya 60-40% a fiúk javára. A randomizált beválasztást követően az egyik karon szólóban kapta a gyermek a legújabb irányelveknek megfelelő antiasztmatikus kezelést, míg a másik karon ez kiegészült a szülők helyes stresszkezelésre történő oktatásával (stresszkezelő tréninggel). Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 217 szülő-gyermek párból 110 szülőpárt oktattak, 107-et nem. A foglalkozások során egy coach tartott személyre szabott stresszkezelési tréninget, amiben légzési gyakorlatok, befelé figyelés és a mindfulness technikákat mutattak be a szülőknek illetve tanítottak meg nekik. Az egyéni szülői tréningek és gyakorlás 3 hónapon keresztül tartottak, kiegészítve havi két csoportos foglalkozással. Ezen felül a résztvevők fél éven át szupportív szöveges üzeneteket kaptak telefonjukra. A visszajelzés során a résztvevők 92%-a nagyon meg volt elégedve a tréninggel.
A vizsgálat elsődleges eredményei szerint azonban a két csoport gyermekei egyformán teljesítettek. Nincs tehát szignifikáns javulás sem a rohamok számában, sem a betegség súlyosságában, akkor sem, ha a szülőt helyes stresszkezelésre tanítják. A vizsgálatot szervező és lebonyolító Stephen J. Teach, gyermekgyógyász nem éli meg nagy kudarcként kísérletének kimenetelét. „Valóban, van egy kis okunk a csalódásra, mert hittünk benne, hogy a pszichológiai módszerek közvetetten hatásosak a gyermekekre. Ugyanakkor, ha arra gondolok, hogy a résztvevő betegek között a szorosabb kontrollnak köszönhetően sokkal kevesebb volt a tünetes napok száma, akkor igenis megérte a folyamatot csinálni, szervezni. Nem mellesleg ez azt bizonyítja, hogy az érvényes irányelvben foglalt terápiákkal tényleg jól lehet kezelni az asztmát.” - hangzott el a 2017-es éves Amerikai Gyermekgyógyász Szövetség nagygyűlésén.
A vizsgált gyermekek fél éves követése során sem tapasztalhatók eltérések a két csoport között. A sürgősségi osztályos megjelenések száma, a szisztémás és eseti, inhalatív szteroid használat gyakorisága közel azonos. Szülői oldalon a depresszió előfordulása, valamint a megélt stressz mértéke sem mutatott különbséget.
Forrás: ScienceDaily
