Háziállatot receptre?
A háziállatok, különösen a kutya antigénjeivel való találkozás és bizonyos bélbaktériumainak kolonizációja védő hatású lehet egy sor későbbi betegség kialakulásával szemben.
Ha Ön állatbarát és szeretne gyermeket vállalni, vagy épp most született kisbabája, akkor van egy jó hírünk! Újabb kutatások bizonyossága szerint ugyanis a háziállatot tartó szülők gyermekei között sokkal ritkábban fordulnak elő az allergiás reakcióra visszavezethető betegségek illetve az elhízás. Az elmélet két alappillére szerint részben az újszülöttek bélflóráját kolonizáló állati eredetű baktériumok, részben a korai, antenatalis antigénexpozíció lehet e kedvező hatás oka.
Az albertai egyetem kutatói egy húsz éves periódust felölelő, longitudinális, két karos, követéses vizsgálatot szerveztek az elméletek bizonyítására. A magzat és kisgyermek bélflóráját kolonizáló, háziállatokban előforduló baktériumokról korábban sok információ gyűlt össze, azonban mindez idáig nem tudták a konkrét törzseket azonosítani. A kanadai kutatók nagyszámú, állattartást folytató és nem folytató családok székletmintáit dolgozták fel. A mikrobiológiai munka során a tizenkét fős kutatócsoport elsőként azonosította azt a két baktériumtörzset, amelynek jelenlétéhez köthető a protektív hatás. Eredményeik szerint az állattartó családok kisgyermekeinél dominánsan jelen vannak a Ruminococcus és az Oscillospira baktériumok kolóniái. A mikróbák már a magzat emésztőtraktusába is bekerülhetnek, ha az édesanyja gyakran érintkezik az állattal, pl. gyakran simogatja. Tekintve, hogy a bélflóra bakteriális kolonizációja és az immunitás kialakulása közel egyidőben zajlik, a két rendszer között szoros a kapcsolat. Ennek alapján a kutatás másik aspektusa a korai antigén expozíció jótékony hatásainak megfigyelése volt. Ha a magzat a terhesség során illetve az újszülött a világra jövetelést követő 3 hónapban találkozik az állat szőrének illetve mancsának antigénjeivel, úgy immunrendszerének aktivitása megnő. Minél több antigénnel érintkezik, annál jobban elkülönül a saját és idegen antigének felismerése és vélhetően az immuntolerancia is jobban fejlődik. Tekintettel a kolonizáció és az ingerexpozíció párhuzamos mivoltára, a jótékony hatások összegződnek. Ezt bizonyítják jelen kutatás eredményei is, amely szerint a háziállatos családok gyermekeit sokkal ritkábban sújtja az asztma, az elhízás és más allergiával összefüggő betegség. (A kontroll csoportban statisztikailag nagyobb számban jelentkeztek a szóban forgó betegségek.)
A fentieken kívül a vizsgálatban kiemelt figyelmet kapott a szülés módja és annak a gyermeki immunrendszerre gyakorolt hatása is. A közlemény első szerzője, Kozyrskyj szerint az anya háziállatokkal való együttélése akár a szülés módját (császármetszés vs. természetes hüvelyi szülés), a laktáció megindulását és a perinatalis fertőzések előfordulását is kedvezően befolyásolhatja. Korábbi munkáiban külön kitért arra, hogy a B-csoportú Streptococcusok transvaginalis átadása ill. az ezzel összefüggő antibiotikum használat gyakorisága is csökken, ha a szülő háziállat közelében él.
A szerző kommentárja: „furcsán hangzik, de nem zárható ki, hogy a jövőben a terhesgondozás során háziállatot fogunk felírni receptre. Komolyra fordítva a szót, az viszont reális alternatíva, hogy a szóban forgó baktériumokat probiotikumba építjük.”
(Fenti vizsgálat eredményei java részt kutyás szülőket és háztartásokat reprezentálnak. A vizsgálat résztvevői 70%-ban ebet, 30%-ban más háziállatot tartottak.)
Forrás: ScienceDaily
