A prebiotikumok szerepe terhelés által kiváltott asztmában
A terhelés által kiváltott asztmában szenvedő betegek állapotán javíthat, ha prebiotikumok szedésével erősítik a „jó” bélbaktériumaikat – írja a British Journal of Nutrition című lap.
Az asztmának allergiás és nem allergiás formája ismeretes, melyek tüneteit a fizikai terhelés az esetek 90 százalékában egyaránt súlyosbítja. Az asztmának oki kezelése nem ismeretes; a szakemberek általában a triggerhatások kerülését javasolják a fellángolások prevenciójaként, a jelenleg rendelkezésre álló asztmagyógyszerek – gyulladáscsökkentők – a tünetek enyhítésére és az állapot javítására szolgálnak.
A Nottingham Trent University kutatói most új módszert, prebiotikum szedést javasolnak a terhelés által kiváltott asztma terápiájára. A prebiotikumok köztudottan segítik a „jó” bélbaktériumok szaporodását, hozzájárulva ezzel az emésztőrendszer egészségének fenntartásához.
A vizsgálatot vezető dr. Neil Williams megjegyzi, hogy számos tanulmány felvetette az összefüggéseket a bél mikrobái, az immunrendszer aktivitása és az allergiás megbetegedések, így a légúti tünetek megjelenése között.
Kettős vak, placebokontrollos vizsgálatában dr. Williams munkacsoportja arra kereste a választ, hogy prebiotikumos táplálékkiegészítővel (B-GOS, Bimuno-galaktooligoszacharid) befolyásolható-e az asztmás tünetek súlyossága.
A vizsgálatban 10, terhelés által kiváltott asztmában szenvedő beteg mellett 8 olyan kontrollszemély vett részt, akinek kórelőzményében nem szerepelt asztma. A résztvevők randomizációt követően B-GOS táplálékkiegészítőt kaptak 3 héten keresztül, melyet 2 hetes „kimosódási” periódus követett (ez alatt a résztvevők semmilyen készítményt nem szedtek), majd újabb 3 héten keresztül placebót kaptak, melynek íze, textúrája és színe megegyezett a prebiotikumos készítményével.
A vizsgálatba való belépéskor, majd minden 3 hetes kezelési periódus lezártával meghatározták a légúti gyulladást jelző markerek szintjét a vérben. Ezen túlmenően minden résztvevőnél hiperventilációs tesztre is sor került, továbbá mérték a tüdőfunkciót is.
Az találták, hogy prebiotikum szedése mellett a kontrollcsoportban nem mutatkozott változás, miközben a terhelés által kiváltott asztmában szenvedők csoportjában a pulmonális funkció szignifikánsan javult a placebószedéshez képest. Sőt, az asztmás betegek csoportjában B-GOS szedését követően csökkent a légúti gyulladást jelző markerek szintje (pl. C-reaktív protein [CRP], kemokin CC ligand 17 [CCL17]).
A szerzők ebből arra következtetnek, hogy a B-GOS hatásos lehet a fizikai aktivitás által kiváltott asztma kezelésében. „Adataink azt jelzik, hogy a B-GOS – a bél mikrobiomjára kifejtett hatása révén – potenciálisan modulálhatja az asztma hátterében meghúzódó immunpatológiai folyamatokat, ezáltal enyhítheti a HIB/EIB (hiperpnoe által indukált bronchokonstrikció/terhelés által kiváltott bronchokonstrikció) fennállásához társuló légúti hiperreszponzív állapotot.”
Egyelőre nem tisztázott, hogy a B-GOS pontosan milyen mechanizmus révén javítja a terhelés által indukált asztmában szenvedő betegek állapotát, de nagyon fontos, hogy a pulmonális funkciók prebiotikumok hatására bekövetkező javulását a beteg is megéli, így annak klinikai relevanciája lehet – zárja eredményeik ismertetését a vizsgálat vezetője.