A mikrobiom tüdőgyógyászati kórképekben
A korábbi évtizedekben a tüdőt, illetve az alsó légutakat bakteriológiai szempontból gyakorlatilag steril területnek gondolták. Napjainkra bizonyossá vált, hogy jelentős baktériumflóra van jelen még az egészséges tüdőben is. A tüdő mikrobiomján a légutakban, valamint a tüdőparenchimában élő mikrobák összességét értjük. Ezek a mikroorganizmusok leggyakrabban baktériumok, vírusok vagy gombák.
A legújabb elképzelések szerint a lokális légúti mikrobiomnak fontos szerepe van a légzőrendszer fiziológiás védekező mechanizmusainak fenntartásában, de emellett − a gazdaszervezet és a mikrobák közötti interakciók révén − különböző légúti betegségek kialakulásának is meghatározó tényezője.1 A különféle mikroorganizmusok egymással szimbiotikus viszonyban élve és egymásra is hatva komplex hálózatot képeznek. A hálózat egyensúlyának megbomlása befolyásolja a légúti gyulladásra való prediszpozíciót, és megfelelő környezeti triggerek (pl. dohányzás vagy antigénekkel való találkozás) hatására definitív tüdőbetegségek kialakulásához vezethet.
AZ „EGÉSZSÉGES” LÉGÚTI FLÓRA
Úgy tűnik, mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek „egészséges” légúti flórája valójában számos, potenciálisan patogén baktériumot is tartalmaz. Így pl. a gyermekek felső légúti mintáiból gyakran mutatható ki Streptococcus, Haemophilus, Staphylococcus, Moraxella és Alloiococcus törzsek jelenléte a már korábban is ismert Corynebacteriumok mellett.2 Hasonlóképpen, a felnőttek bronchoalveoláris lavage (BAL) mintáiban is gyakran lehet Pseudomonas, Streptococcus, Prevotella, Fusobacterium, Haemophilus, Veillonella és Porphyromonas jelenlétét igazolni különböző, nagy érzékenységű mikrobiológiai technikák alkalmazásával.3
Egyes megfigyelések szerint a nazofaringeális légutaknak a korai gyermekkorban (<1év) Staphylococcus és Corynebacterium törzsekkel való kolonizációja a későbbiekben átalakul, és Moraxella, illetve Alloicoccus törzsek jelennek meg.2 A légutak Haemophilus, Streptococcus és Moraxella baktériumokkal való kolonizációja növeli a virális légúti infekciókra való hajlamot, ami fokozott kockázatot jelent a gyermekkori asztma kialakulása
szempontjából, különösen a tünetmentes Streptococcus-kolonizáció esetében.
A MIKROBIOM LÉGÚTI BETEGSÉGEKBEN
Úgy tűnik, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) patogenezisének is egyik fontos eleme a tüdő bakteriális mikrobiomjának változása.4 Mint ismeretes, a stabil állapotban lévő COPD-s betegekből gyakran lehet izolálni különböző patogéneket anélkül, hogy ennek különösebb klinikai következménye lenne. Ugyanakkor a bakteriális kolonizáció jelenléte prediszpozíciós tényezőt jelent az akut exacerbációk kialakulása szempontjából, amelyek már közismerten kedvezőtlenül befolyásolják a COPD kórlefolyását és a betegek életminőségét. Az exacerbációk kiváltásában a hagyományos bakteriális ágensek (Haemophilus, Streptococcus, Moraxella) mellett a rinovírusoknak és az adenovírusoknak is szerepük van.
Külön figyelmet érdemelnek a cisztás fibrózisos (CF) betegek légúti bakteriális kolonizációi. Mint ismeretes, CF-ben a betegség előrehaladtával a tüdő szövete fibrotikusancisztikusan átépül, és ezzel párhuzamosan a légutakban kifejezett neutrofil sejtes dominanciával járó légúti gyulladás és krónikus bakteriális kolonizáció alakul ki.5 Ezekben az állapotokban klinikai és prognosztikai szempontból a legnagyobb jelentősége a különböző Pseudomonas törzsek légúti megtelepedésének van.6 A Pseudomonas-kolonizáció jelenléte felgyorsítja a tüdőbetegség progresszióját, és előrevetíti a végállapotú tüdőbetegség kialakulását. A kolonizáció korai felismerése és lehetőség szerinti visszaszorítása különböző eradikációs kezelési stratégiák alkalmazásával alapvető jelentőségű, és fontos része e betegek gondozási programjainak.
Irodalom:
1. Salami O, Marsland BJ. Has the airway microbiome been overlooked in respiratory disease? Genome Med 2015;7:62
2. Teo SM, Mok D, Pham K, Kusel M, Serralha M, Troy N, Holt BJ, Hales BJ, Walker ML, Hollams E, Bochkov YA, Grindle K, Johnston SL, Gern JE, Sly PD, Holt PG, Holt KE, Inouye M. The infant nasopharyngeal microbiome impacts severity of lower respiratory infection and risk of asthma development. Cell Host Microbe 2015;17:704–715
3. Erb-Downward JR, Thompson DL, Han MK, Freeman CM, McCloskey L, Schmidt LA, Young VB, Toews GB, Curtis JL, Sundaram B, Martinez FJ, Huffnagle GB. Analysis of the lung microbiome in the „healthy” smoker and in COPD. PLoS One 2011;6:e16384
4. Sze MA, Hogg JC, Sin DD. Bacterial microbiome of lungs in COPD. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis 2014;9:229–238
5. Elizur A, Cannon CL, Ferkol TW. Airway inflammation in cystic fibrosis. Chest 2008;133:489–495
6. Moreau-Marquis S, Stanton BA, O’Toole GA. Pseudomonas aeruginosa biofilm formation in the cystic fibrosis airway. Pulm Pharmacol Ther 2008;21:595–599
