Tarts kutyát asztma ellen!

A JAMA Pediatrics november 2-i számában közölt regiszter alapú kohorszvizsgálat szerint ha a csecsemők életük első évében kutyákkal és a farmon levő állatokkal érintkeztek, 6 éves korukra kevesebben lettek asztmások.

Az eredmény alátámasztja a „higiénia hipotézist”, amely szerint az állatokkal való korai együttélés csökkenti a gyermekkori asztma kockázatát, és segíthet abban, hogy az orvosok és a szülők eldöntsék, hogy mikor helyes összehozni az állatokat és a gyermekeket – írták Tova Fall, PhD és munkatársai (Uppsalai Egyetem, Svédország). A gyermekkori asztma gyakorisága egyre nő, szerte a világon. A kutatók a Svédországban 2001 eleje és 2010 vége között született gyermekek országos regiszter adatait tekintették át. A gyermekek száma meghaladta az egymilliót. Elemezték, hogy a gyermek milyen idős korától fogva volt együtt kutyával, illetve a farmon élő állatokkal,  megállapítottak-e nála asztmát, s ha igen, hogyan kezelték azt, és azt is, hogy a szülők kórtörténetében szerepelt-e asztma. A kutatók akkor mondták ki azt,  hogy a gyermek állatokkal él együtt, ha szülei bejelentetten tartottak kutyát, házi- vagy haszonállatokat, illetve ha állattenyésztőként dolgoztak.

Az elemzésbe 376 638 óvodáskorú gyermeket vontak be (közülük 53 460 már korán érintkezett kutyával, és 1729 a farmon élő állatokkal). Az összes gyermek közül 18 799-ben (5%) fordult elő asztmás esemény 6 éves koruk előtt. Az asztma előfordulása a 3 éves vagy idősebb gyermekekben statisztikailag szignifikáns különbséget mutatott a kutyával érintkező, és a kutyamentes környezetben élő gyermekek között  (hazárd arány [HR]: 0,90; 95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,83–0,99). A farmon élő állatokkal történt érintkezésnek is kockázatcsökkentő hatása volt (HR: 0,69; 95% CI: 0,56–0,84), és a szülők kórtörténetében szereplő asztma nem módosította ezeket a hatásokat. Hasonlóak voltak az eredmények akkor is, ha a szerzők csak az elsőszülötteket vizsgálták a torzítás elkerülése végett.

A kutatók 276 298 iskoláskorú gyermeket találtak, akik közül 11 585 (4,2%) 7 éves korában élt át először asztmás eseményt. Közülük 22 629-en érintkeztek életük első évében kutyával, és 958-an a farmon élő állatokkal. A „kutyás” gyermekek körében kisebb volt az asztma kockázata (esélyhányados [OR]: 0,92; 95% CI: 0,86–0,99), és ezt az összefüggést a szülők asztmás kórelőzménye nem befolyásolta. A farmon élő állatokkal történő korai érintkezésnek hasonló hatása volt (OR: 0,47; 95% CI: 0,30–0,74), és ez a hatás nem változott, ha az adatokat korrigálták a szülők életkora, a paritás, a születés helye, az asztmás szülők száma, a szülők jövedelme, képzettségi szintje és születési helye szerint.

Azokban az óvodáskorú gyermekekben azonban, akik korai életkoruktól kezdve érintkeztek kutyákkal, nagyobb volt a tüdőgyulladás (HR: 1,13; 95% CI: 1,00–1,13) és más alsó légúti betegségek (HR:1,06; 95% CI: 1,00–1,13) kockázata. Ez a farmon élő állatokkal csecsemőkorban érintkező gyermekek esetén nem volt észlelhető. A kutatók azt feltételezik, hogy az állatokkal való érintkezés következtében többféle mikroorganizmussal találkozik a gyermek, amelyek közül egyesek növelhetik a légúti fertőzések kockázatát, míg mások az immunrendszerre hatva csökkenthetik az asztmakockázatot.

A szerzők szerint a korábbi vizsgálatokban a kísérleti terv, a vizsgált populáció és az életkor, amikor a kimenetelt vizsgálták különböző volt, és ez magyarázhatja azt, hogy ellentmondásos eredmények születtek a kutyákkal való korai érintkezés és a gyermekkori asztma kapcsolatára vonatkozóan. Emellett, mivel a mostani vizsgálat elemszáma igen nagy volt, a szerzők számos tényezőt figyelembe tudtak venni a torzítás elkerülése érdekében.

Még ennek a vizsgálatnak is voltak azonban hiányosságai: nem tudták figyelembe venni az otthonon kívüli érintkezést az állatokkal, és a szülők kórtörténetében szereplő asztmára nézve hiányosak voltak az információk.

Forrás: Medscape