A betegek egy részénél kimutathatók olyan autoantitestek, amelyek semlegesítik a gyulladást csökkentő interleukin‑10 citokint.

A szájon át bevitt D‑vitamint a tüdő ereinek falában található egyik enzim még azelőtt inaktiválja, hogy eljutna a légutak szöveteibe, ezért lenne fontos a közvetlen bejuttatás.

Fejlett gépi tanulási modell megjósolja az epilepszia és a depresszió kialakulását.

A funkcionális diszpepszia (FD) a felső gasztrointesztinális traktus egyik leggyakoribb, ugyanakkor gyakran aluldiagnosztizált kórképe, holott a diszpepsziás tünetek populációs előfordulása elérheti a 20%-ot is. A pa­naszok korai felismerésével, a megfelelő diagnosztikai és terápiás algo­ritmusok alkalmazásával eredményesen kezelhető ez az életminőséget jelentősen befolyásoló kórkép.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tréningje, amely – vizsgálatokkal igazolt mó­don – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési tole­ranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerke­zetében, funkciójában.

A fázis III. ORATORIO-HAND klinikai vizsgálat eredményei szerint jelentősen lassítja a hatóanyag a funkcióvesztést még előrehaladott primer progresszív sclerosis multiplexben is.

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

A csontsűrűség és a halálozási arány közötti összefüggés arra utal, hogy a csontásványianyag-sűrűség fontos prognosztikai biomarker lehet a szervezet általános egészségi állapotának megítélésében.

Az AI a rutinszerűen gyűjtött elektronikus egészségügyi adatokból évekkel a szokásos diagnózis előtt képes megbecsülni a gyermekek ADHD‑kockázatát.

Az új fejlesztés folyamatos adatszolgáltatást nyújt a légúti élettani funkciókról, így a szövődmények jóval korábban felismerhetők és kezelhetők.