A betegség súlyossága egyértelműen összefügg az elalváshoz szükséges idő hosszával, az alvás időtartamával és a memóriazavarok mértékével.

Egy finn vizsgálat szerint már a diagnózist megelőzően is gyakoribb a pszichotrop szerek használata a Parkinson-kóros betegek körében.

Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Egy óriási számításikapacitás-igényű kutatás mutatott rá a fő nemi különbségekre.

Mono- és bispecifikus nanomolekulák segíthetnek abban, hogy az allergiás reakció el se induljon.

A PathogenFinder2 modell a genom vizsgálata alapján képes a kórokozó baktériumok azonosítására.

Az arany standardnak számító DXA módszer és a BMI jelentős eltéréseket mutatott egy olasz vizsgálat eredményei szerint.

Az alvásminőség monitorozásával jobban személyre szabható a rehabilitációs kezelés.

A prosztatarákban szenvedő férfiaknál alkalmazott androgéndeprivációs terápia (ADT) kardiovaszkuláris (CV) morbiditással jár, azonban ennek biológiai háttere még nem tisztázott. A legújabb vizsgálatok eredményei el­lentmondásosak a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) agonisták és antagonisták CV-biztonságosságát illetően. A szerzők azt a hipotézist vizs­gálták, hogy a koszorúér-ateroszklerózis gyorsulása az ADT alkalmazásakor a GnRH-agonisták esetén jelentősebb, mint a GnRH-antagonisták esetében.

Az immunrendszer reakciója alapján mutatja ki a képalkotó vizsgálatokkal még észrevehetetlen recidívát az új módszer.