A szerző gyakorló klinikai mikrobiológusként a cytomegalovírus (CMV) okozta fertőzések mikrobiológiai diagnosztikáját mutatja be a legújabb nemzetközi protokollok, irodalmi adatok alapján, a különböző betegségek és betegcsoportok vonatkozásában. Kitér az egyes mikrobiológiai módsze­rek tulajdonságaira és korlátaira.

A magas vércukorszinttel élők számára a mozgással kiegészített ketogén étrend hozhat kedvező élettani változásokat.

Az új modell a jelenlegi módszereknél sokkal korábban képes jelezni, ha intenzifikálni kell a kezelést prosztatarákos betegeknél.

A köszvényt ma már az autoinflammatorikus kórképek közé soroljuk, melynek patogenezisében meghatározó az inflammaszóma-aktiváció, illetve az ehhez kapcsolódó interleukin-1- (IL-1-) termelődés. Új diagnosztikai lehetőségként az ultrahang és a DECT áll rendelkezésünkre. A terápiás protokollok két fő részre tagolódnak: az akut rohamoldásra és a tartós kezelésre. Itt is érvényes a „treat-to-target” elv, cél a húgysavszint 360 μmol/l alatt tartása. A betegek gondozása során elengedhetetlen a gyakran társuló komorbiditások szoros ellenőrzése is.

Finn és norvég kutatók 11 olyan genetikai régióra bukkantak, amelyek bizonyítottan befolyásolják a bélflórát alkotó baktériumközösséget.

Egy új fejlesztésű antiszensz oligonukleotid az Aurora kináz A alternatív splicing folyamatába avatkozik be.

Az eddigieknél jóval precízebb mérést tesz lehetővé a több korrekciós mechanizmussal működő OpenMetabolics mozgásfigyelő alkalmazás.

Egyetlen adag dimetiltriptamin is jelentősen csökkentette a depressziós tüneteket egy kis elemszámú vizsgálatban.

A módszer a célzott teszteknél több olyan beteget képes azonosítani, akik várhatóan jól reagálnak a PARP‑gátló daganatellenes kezelésekre.