Egy új kutatás olyan megközelítést mutatott be, amely a nagy nyelvi modellek képességeit ötvözi a hagyományos pszichometriai eszközökkel a depresszió előszűrésében.

Egy török kutatócsoport összefüggést mutatott ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között.

Az agyrázkódásnak is nevezett enyhe agysérülés felnőtteknél és fiataloknál is gyakori. Károsíthatja többek között a testi, kognitív, lelki és magatartási funkciókat. Minden esetben mérlegelni kell a sérülés mechanizmusa és a tü­netek időbeli jelentkezése közötti összefüggéseket. Ha sportolónál felmerül agyrázkódás gyanúja, csak teljesen tünetmentesen térhet vissza a pályára. Az első ellátás alapvető elemeit képezi a rövid kognitív teszt és a fizikális nyugalomba helyezés. A tünetek megszűnésekor a beteg fokozatosan tér­het vissza megszokott aktivitásához. Kockázati tényezők fennállásakor hosszabb időt kell hagyni a felépülésre.

Bár jól ismert, hogy a mozgás szignifikánsan csökkenti a betegek szorongását, mégis csak kevés pszichiáter szán időt arra, hogy betegeinek javasolja azt.

A modern onkológiai ellátásban az életminőség kérdése kiemelt fontossággal bír. Kutatásunk célja az életminőséget megjósló tényezők meghatározása volt. Feltételeztük, hogy a demográfiai és betegségmutatók kontrollálása mellett a negatív érzelmi állapotnak és a betegségreprezentációknak szignifikáns prediktív szerepe lesz. Vizsgálatunkat Budapesten, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Diagnosztikai Osztályán végeztük, malignus emlődaganattal (C50) kezelt betegek (N=221) részvételével. Mérőeszközök: Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata, Életminőség Kérdőív (EORTC QLQ C-30, QLQ BR-23), Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőív STAI-T, Betegségkogníció Kérdőív (IPQ-R). Mind a funkcionális (β=–0,705, p=0,000; β=0,493, p=0,003), mind a tüneti életminőség (β=0,517, p=0,000) szempontjából a negatív affektivitásnak van kiemelt prediktív szerepe. A betegségkogníciók közül a funkcionális életminőségre a betegség következményeire vonatkozó kognícióknak (β=0,243, p=0,008) és az érzelmi reprezentációknak (β=0,220, p=0,034) van hatása. A tüneti életminőséget a betegség következményeire (β=0,240, p=0,016) és a betegség megértésére (β=0,212, p=0,011) vonatkozó kogníciók befolyásolják. Az életminőség javítása szempontjából a negatív affektivitás kezelésének van meghatározó, valamint a diszfunkcionális betegségkogníciók módosításának lehet fontos szerepe. Magy Onkol 61:343–348, 2017

Kulcsszavak: emlődaganat, életminőség prediktorok, negatív affektivitás, betegségészlelés

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

Az öngyilkosság és az erőszakos magatartás a pszichiátriai betegségekben előforduló legsúlyosabb szövődmények. Mindkettő sürgősségi állapotnak tekintendő, kimerítik a jogban ismert közvetlen veszélyeztető állapot ismérveit, és azonnali, akut beavatkozást igényelnek.

Felmérések szerint a populáció akár 10–15%-át is érintheti a fülzúgás. A tünet diagnosztikája rendkívül sokrétű és összetett. A fülzúgás életmi­nőséget negatívan befolyásoló hatásának felmérésére önkitöltős kérdő­ívek alkalmazhatók. Az első magyar nyelvre validált kérdőív, a Tinnitus Handicap Inventory magyar nyelvű változatát (Fülzúgás Terheltség Skála) munkacsoportunk 2015-ben közölte. kezelésére; alkalmazásának első hazai tapasztalatai reménykeltők.

Bizonyítékon alapuló válasz

A kognitív viselkedésterápia (cognitive behavior therapy, CBT) és a relaxiációs tréning önállóan vagy kombinációban egyaránt alkalmazható az idősek szorongásának kezelésére (A szintű ajánlás, egy szisztematikus összefoglaló közleményen alapul). A zeneterápia szintén alkalmas az idősek szorongásának csökkentésére (B szintű ajánlás, járóbetegekkel végzett RCT-ket elemző metaanalízisek extrapolációja alapján). Az intézmények egészségügyi személyzetének megfelelő képzése szintén hasznos lehet az idősek szorongásának csökkentésében (B szintű ajánlás, egy RCT-n alapul).

Az Egyesült Államok preventív szolgálata már évekkel ezelőtt javasolta a serdülőkori depresszió szűrését az alapellátás körében, ennek ellenére a háziorvosok csupán fele alkalmazza a standardizált kérdőíveket a rutin gyakorlatban – állapította meg egy minnesotai felmérés.