A D‑vitamin‑pótlás a betegségaktivitási pontszámok javulásával és egy székletalapú gyulladásos marker csökkenésével is összefüggést mutatott egy kis elemszámú vizsgálatban.

Finn és norvég kutatók 11 olyan genetikai régióra bukkantak, amelyek bizonyítottan befolyásolják a bélflórát alkotó baktériumközösséget.

Egyértelmű a mikro- és nanoműanyagok gyulladásfokozó hatása, ráadásul a szervezet más szerveiben is kimutatható a jelenlétük.

Vastagbélrák modellekben teljes tumorpusztulást okozott egy japán levelibéka bélrendszeréből izolált baktérium.

A bélben élő mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolhatják azokat az agyi kapcsolódásokat, amelyek a bipoláris zavar során érintettek.

Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.

Az eddigi terápiák során alkalmazott gyulladáscsökkentés helyett a szervezet saját gyógyító mechanizmusainak támogatása bizonyulhat sikeresnek.

Az egészségi mutatók és a bélmikrobiom összetétele alapján rangsorolták a bélflórát alkotó 50-50 legkedvezőbb és legártalmasabb baktériumfajt.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A colitiszes betegek többségénél sikerült kimutatni egy olyan baktériumtoxint, amely halálos a bélbarriert védő immunsejtek számára.