A COVID leggyakoribb hosszú távú tüdőgyógyászati tünetei: köhögés, kö­petürítés, fáradékonyság, terhelési nehézlégzés. A poszt-COVID szindróma akkor is felléphet, ha az akut szakasz enyhe, vagy akár tünetmentes volt. A poszt-COVID tüdő-fibrosis általában súlyosabb fertőzésen átesett, idő­sebb, társult betegséggel, dohányzási anamnézissel is rendelkező férfiaknál alakul ki. A poszt-COVID szindróma többnyire magától megoldódik, de addig jelentősen befolyásolja a beteg életminőségét, fizikai teherbírását. Célunk a pontos követési, kivizsgálási menetrend felállítása a betegek vé­delme és az egészségügyi költségek optimalizálása mellett. Az elhúzódó tüneteket mutató betegeket célszerű poszt-COVID ambulanciára utalni.

Svéd egészségügyi dolgozók arról számoltak be, hogy enyhe COVID fertőzésük után 8 hónappal még mindig vannak tüneteik: leggyakrabban csökkent szaglás- és ízérzés, nehézlégzés és fáradtság.

Az akut COVID-19-en átesett betegek sokáig elhúzódó tünetei egyre inkább egy myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma (MR/CFS) tüneteinek felelnek meg, ezért a múlt csütörtökön tartott sajtóértekezleten a MEAction szakértői csoport közös kutatásokat és megoldásokat javasolt.

Mivel világszerte milliók szenvednek COVID-19-ben, egyre több embert érintenek a „Long COVID” tünetek, a kimerültség, fáradtság és a bizonytalanság és lanyhult agyműködés („brain fog”).

Nem kevés az a beteg, aki  COVID fertőzést követően lassan gyógyul és tartósan tüneteket produkál, melyek kezelése felől egyelőre nincs konszenzus.

Minden tizedik SARS-CoV-2-fertőzött tünetei hosszú hónapokig fennmaradnak, az USÁ-ban hosszútávbetegeknek hívják őket, és egyes orvosok igyekeznek számukra rehabilitációs programokat fejleszteni.