Az antitrombotikus (thrombocytaaggregáció-gátló – TAG és antikoaguláns) szerek alkalmazása nélkülözhetetlen a szív- és érrendszeri (kardiovasz­kuláris – CV) betegségek kezelésében. Az antitrombotikus szerek al­kalmazása azonban növeli a tápcsatornai vérzések kockázatát. A meg­előzés során a CV és a gasztrointesztinális (GI) kockázati tényezőket egyaránt figyelembe kell venni és hatékony gyomornyálkahártya-védel­met (gasztroprotekciót) kell alkalmazni. A gasztroprotekció alapja a ha­tékony savszekréció-gátlás. A protonpumpagátló (PPI) szerek biztosítják a leghatékonyabb gasztroprotekciót. Az antitrombotikus kezelés során az esetek egy részében nem történik hatékony gasztroprotekció, amely a PPI elégtelen alkalmazásával magyarázható. A hatékony gasztroprotekciót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész magyar útmutató vagy ajánlás. A közlemény a legújabb evidenciák tükrében, elismert hazai kar­diológus és gasztroenterológus szakértők multidiszciplináris konszenzu­sa alapján összefoglalja az antitrombotikus kezelés során alkalmazandó gasztroprotekció legfontosabb gyakorlati szempontjait.

Jelen közlemény másodközlés, eredeti megjelenése: Cardiologia Hungarica 2023;53:(2)150–159. DOI: 10.26430/CHUNGARICA.2023.53.2.150

A klinikusok egyik legnehezebb feladata a vizsgálatokból származó bizo­nyítékok alkalmazása a rendelésen megjelenő betegekre. Ezt a problémát jelzi az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kongresszusának legnagyobb érdeklődéssel kísért előadása, melynek során a FRAIL-AF vizsgálat meglepő és váratlan eredményeit ismertették. Azt, hogy a K-vitamin-antagonisták (VKA) szedése mellett jól funkcionáló, idős pitvarfibrilláló betegeket át kell-e állítani közvetlen hatású orális antikoagulánsokra (DOAC).

A pitvarfibrilláció antikoaguláns terápiája hatással van a veseműködésre. A CALLIPER vizsgálatban a szerzők tanulmányozták a vesefunkció romlását közepesen súlyos és súlyos vesebetegségben és pitvarfibrillációban szenve­dő betegeknél napi 15 mg rivaroxaban- és warfarinkezelés összevetésével. A rivaroxaban – 7368 beteg adatai alapján – szignifikánsan csökkentette a vesefunkció romlásának rizikóját a warfarinhoz képest, cukorbetegség fennállásától függetlenül.

Az alábbiakban ismertetett vizsgálatban újonnan antikoagulált, meg­tartott vesefunkciójú, pitvarfibrilláló betegeket követtek nyomon, és 2,5 éves utánkövetéssel vizsgálták a vesefunkció-romlást jellemző pa­ramétereket. Napi 20 mg rivaroxabankezelés mellett – összehasonlítva a warfarinkezeléssel – a kreatininérték duplázódása 37%-kal, a 30%-ot meghaladó eGFR-érték-romlás pedig 24%-kal csökkent.

Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésük­től napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.

A vénás thromboemboliák (akut mélyvéna-thrombosis és/vagy akut pulmonalis embolia) gyakori megbetegedések, népbetegségnek tekinthetők. E két betegség hátterében a legfontosabb rizikófaktorok a veleszületett vagy szerzett thrombophiliák. A közlemény a veleszületett és szerzett thrombophiliákat mint a VTE legfontosabb kockázati tényezőit tárgyalja.

Új megfigyelések szerint az ischaemiás stroke iv. alteplase kezelése során adott nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok (NOAC-ok) alkalmazása nem növeli a vérzések kockázatát.

Az egyes nem K-vitamin-antagonista orális alvadásgátló szereket (NOAC) közvetlenül összehasonlító vizsgálatok hiányában kevés segítséget kapnak az orvosok és a betegek ahhoz, miként válasszanak a gyógyszercsoport egyes képviselőinek hatásosságát és biztonságosságát tekintve. Ezt az ismerethiányt és bizonytalanságot igyekszik áthidalni az a metaanalízis, mely a mindennapi gyakorlatból gyűjtött adatok alapján végezte el a ha­tásossági és biztonságossági profilok direkt összehasonlítását.

Stroke, 2021. április 

Perkután coronaria-intervención átesett és/vagy akut coronaria szindrómá­ban szenvedő pitvarfibrilláló betegek körében az apixabanból és P2Y12- inhibitorokból álló terápiás séma alkalmazása alacsonyabb vérzési kocká­zattal társult, mint más antitrombotikus stratégiák, ugyanakkor szedése mellett nem emelkedett az ischaemiás események előfordulása.

Alsó végtagi revaszkularizáción átesett perifériás verőérbetegségben szenvedők esetében a rivaroxaban + aszpirin (acetil-szalicilsav, ASA) kom­binációs kezelés a placebo + ASA kombinációhoz képest szignifikánsan csökkentette az akut végtagi ischaemiás események, a vaszkuláris eredetű alsó végtagi amputációk, a myocardialis infarktus, az ischaemiás stroke és a kardiovaszkuláris halál előfordulását. A major vérzéses események tekintetében a TIMI klasszifikáció szerint nem volt szignifikáns különbség a két csoport között, míg az ISTH szerinti major vérzéseknél az előfordulás szignifikánsan nagyobb volt a rivaroxaban + ASA ágon a placebo + ASA kezeléssel szemben.