Olyan régiót sikerült azonosítani az alfa-szinuklein oligomereken, amely blokkolásával megakadályozható a toxikus fibrillumok kialakulása.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

Az agyi elektromos aktivitás vizsgálata lehetővé teszi az agyműködés nagy időbeli felbontású, noninvazív elemzését mind nyugalmi állapotban, mind feladatvégzés közben. Az együttesen „kisülő” neuroncsoportok szinkronizált működéséből fakadó oszcillációs aktivitásmintázatok elősegítik az idegi hálózatokon belüli és a hálózatok közötti konnektivitást és kommunikációt, így vizsgálatuk az agyműködés megértéséhez alapvető. 

Az adenozin-difoszfáttal (ADP) indukált trombocita aktivációnak meghatározó szerepe van a vérlemezkék aggregációjában és az isémiás szívbetegség patogenezisében. Az acetil-szalicilsavval és ADP receptor-agonistával – pl. clopidogrellel, prasugrellel vagy ticagrelorral – történő kettős trombocitagátló kezelés hosszú távú haszna coronaria-sztent beültetése után egyértelmű. Az összefoglaló közlemény az ADP receptor-antagonisták klinikai alkalmazásának újabb fejleményeit tekinti át.