Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

Két új, ígéretes módszer adott jó eredményeket a tau-fehérjék eltávolítása területén.

A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

Az autoimmun hepatitis diagnózisa a klinikai kép, az emelkedett transzamináz, a magas gammaglobulinszintek, valamint az autoantitestek kimutatásán és a májbiopszia-hisztológia leletén alapul. A betegség kortikoszteroidokra, valamint más immunmoduláns gyógyszeres terápiára az esetek 80%-ában jól reagál. A kezelés célja a májgyulladás remissziójá­nak indukálása és fenntartása. Ezáltal megelőzhető a cirrhosisba történő progresszió, sőt a fibrosis reverziója is bekövetkezhet. A betegek élethos­szig tartó gondozást igényelnek; ha a terápiás válasz kedvező, a túlélés hasonló lehet az átlag populációéhoz.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

A robotasszisztált nyelőcsősebészet (RAMIE) bevezetése jelentős előrelépést jelent a minimálisan invazív sebészetben. A robotrendszer jellemzően nagy felbontású 3D kamerát és speciálisan mozgatható műszereket tartalmaz, amelyeket a sebész egy konzolról vezérel. A módszer segítségével csökkentve
a beavatkozás okozta traumát, gyorsabb felépülési idő érhető el a hagyományos nyitott műtétekhez képest. Ezen túlmenően a robotműszerek biztosította megnövelt
mozgástartomány lehetővé teszi a precízebb manipulációt a nyelőcső és a környező szervek területén, ezzel javítva a tumorreszekciók és rekonstrukciók eredményességét. A klinikai
vizsgálatok eredményei ígéretesek: csökken a posztoperatív fájdalom, alacsonyabb a szövődmények kockázata és rövidebb a kórházi tartózkodás, ugyanakkor az onkológiai eredmények minimum egyenlőek a nyitott műtétekhez viszonyítva. A technológia fejlődésével a robot által támogatott
nyelőcsősebészet várhatóan egyre szélesebb körben terjed el jobb műtéti eredményeket biztosítva a jó- és rosszindulatú nyelőcsőbetegségek sebészi kezelése során egyaránt.

Magy Onkol 68:215-220, 2024

Az adjuváns everolimus nem javítja sem a kiújulásmentes sem a teljes túlélést a nem tiszta sejtes vesesejtes karcinóma papilláris és kromofób altípusában.

A vakcinák hatékonyságának és tartósságának javítása érdekében a Stanford kutatói egy új vakcinasegédanyagot fejlesztettek ki.

A hipertónia napjainkban is komoly egészségügyi probléma, megfelelő ellátásához pedig elengedhetetlen a kórkép kezelésében alkalmazható gyógyszercsoportok ismerete. Az alábbi kvalitatív vizsgálatban az orvosok antihipertenzívumokkal, elsősorban béta-blokkolókkal kapcsolatos hozzáállását, a gyógyszerfelírási szokásokat és azok okait elemezték Olaszországban, Lengyelországban és Törökországban. A felmérés eredménye alapján a béta-blokkolók továbbra is kulcsszerepet játszanak a magas vérnyomás kezelésében, elsősorban kardiovaszkuláris társbetegség esetén.

The Journal of Clinical Hypertension, 2024. május