Miért fontos a méhnyakrákszűrés?

A méhnyakrák napjainkban is jelentős népegészségügyi probléma, világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok. 2020-ban a világon 350 ezer nő halt meg a betegségben, 90%-uk a fejlődő országokban. A statisztikák szerint a fejlett országokban a kialakult betegség és az abban meghalt nők száma alacsonyabb, ami elsősorban a szűrési programoknak köszönhető. Ennek a trendnek mond némileg ellent a MUSC Hollings Cancer Center kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint az elmúlt húsz évben az Egyesült Államokban riasztó ütemben nőtt azoknak a húszas éveikben járó nőknek az aránya, akik életük során még soha nem vettek részt méhnyakrákszűrésen. A legfrissebb adatok szerint ma már a 21-29 éves korosztály csaknem egyharmada tartozik ebbe a csoportba. A tendencia aggodalomra ad okot, hangsúlyozzák a szerzők, akik eredményeiket a JAMA Network Open folyóiratban tették közzé.

A méhnyakrák az egyik legnagyobb arányban megelőzhető daganattípus, amely ellen az első védelmi vonalat a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás jelenti, ezt pedig a rendszeres szűrés egészíti ki. Ennek ellenére a 30-64 éves nők körében is közel 15% azok aránya, akik még soha nem vettek részt szűrésen. A kutatás különlegessége, hogy nem az aktuálisan naprakész szűrési státuszt vizsgálta, hanem azt, hányan számoltak be arról, hogy életük során egyszer sem kaptak méhnyakrákszűrést – hívta fel a figyelmet Kalyani Sonawane, a tanulmány első szerzője.

A vizsgálat a National Health Interview Survey önbevalláson alapuló adataira támaszkodott, így előfordulhat, hogy egyes résztvevők nem pontosan emlékeztek korábbi szűrővizsgálataikra. A szűrés elmaradásának aránya évente mintegy 5%-kal emelkedett, és ezzel párhuzamosan nőtt a 30-64 éves nők körében a regionális és távoli áttétet adó méhnyakrákok előfordulása. A szűrés célja a rákelőző állapotok és a korai stádiumú daganatok felismerése, amikor a kezelés jóval hatékonyabb. Elképzelhető, hogy a szűrés csökkenő gyakorisága miatt a betegség egyre gyakrabban csak előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra, amikor a tünetek már észlelhetők – ugyanakkor a vizsgálat nem arra irányult, hogy ok-okozati kapcsolatot tárjon fel a két tendencia között. A kutatók mindössze arra hívták fel a figyelmet, hogy az előrehaladott esetek növekedése további vizsgálatokat tesz szükségessé.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy a húszas éveikben járó amerikai nők jelentős része – mintegy 45% – nincs beoltva HPV ellen, így sem az első, sem a második védelmi vonal nem nyújt számukra megfelelő védelmet. A kutatócsoport egyelőre nem tudja pontosan, mi állhat a szűrés elmaradásának növekvő aránya mögött. Korábbi, még nem publikált elemzések szerint sok nő nem tudott konkrét okot megnevezni, vagy úgy nyilatkozott, hogy egészségügyi szolgáltatója nem hívta fel a figyelmét a szűrés fontosságára. Felmerült az is, hogy egyesek tévesen úgy gondolják: a HPV-oltás önmagában elegendő, és nincs szükség szűrésre, holott a szakmai irányelvek oltás után is javasolják a rendszeres vizsgálatot.

A kutatás továbbá jelentős szűrési egyenlőtlenségeket tárt fel. Az egészségbiztosítással nem rendelkezők, a déli államokban élők és bizonyos etnikai kisebbségek körében különösen magas volt azok aránya, akik életük során még soha nem vettek részt méhnyakrákszűrésen.

Magyarországon a népegészségügyi célú célzott (szervezett) méhnyakszűrési program 2003-ban indult. A szűrés az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) által elfogadott módszer szerint történik. A 25-65 év közötti nők egyszeri negatív kenetvételi eredményüket követően 3 évente postai úton személyre szóló meghívólevelet kapnak méhnyakszűrésre. A szűrést 2009-ig csak a járóbeteg szakrendelések nőgyógyász szakorvosai végezték, eltérően Európa legtöbb országában alkalmazott módszertől, ahol a kenetvétel a képzett szakdolgozók feladata.

Az átszűrtség növelése érdekében a méhnyakszűrési célú kenetvétel hozzáférhetősége – meghatározott feltételek megléte esetén – 2015. október 1-től, jogszabályban rögzítetten a területi védőnői ellátás keretében is biztosítottá vált. A méhnyakrák elsődleges megelőzését a HPV elleni védőoltás teszi lehetővé. Hazánkban 2015. óta a 7. osztályos lányok és 2020. szeptemberétől a 7. osztályos fiúk szülei kérhetik az ingyenes HPV elleni védőoltást.

Magyarországon évente 1000-1200 nőt diagnosztizálnak méhnyakrákkal, és minden évben 400 édesanya, nővér, leánygyermek hal meg egy olyan betegségben, amely megelőzhető lenne. Minden január harmadik hete a Méhnyakrák Megelőzési Hét, amely a prevencióra hívja fel a figyelmet. A KSH adataiból az látszik, hogy Magyarországon a vizsgált 25-65 év közötti korosztály 77%-a vett részt az elmúlt három évben citológiai vizsgálaton. Tehát a 25-65 év közötti magyar nők mintegy háromnegyede, ha nem is évente, de háromévente jár méhnyakrákszűrésre. Természetesen az ideális az évenként ismételt szűrővizsgálat volna. A statisztikából az is jól látszik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve jobb pénzügyi helyzetben lévők nagyobb eséllyel járnak méhnyakrákszűrésre: „A legalsó jövedelmi ötödhöz tartozók között a becsült arány 71%, a legfelsőben 83%” – írja a KSH.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Unscreened cervical cancer rates rise dangerously over past 20 years

Rates of Never Receiving Cervical Cancer Screening Among US Women, 2005-2023

Méhnyakszűrés

Irodalmi hivatkozás:

Sonawane, K., et al. (2026) Rates of Never Receiving Cervical Cancer Screening Among US Women, 2005-2023. JAMA Network Open. DOI: 10.1001/jamanetworkopen.2026.31550. https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2853359