A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

A szívritmuszavar gyakori jelenség, és akut helyzetben kihívást jelenthet a kezelőorvos számára. A cikkben bemutatjuk az akár az életet is fenyege­tő bradycard és tachycard szívritmuszavarokat és kezelésüket, valamint gyakorlati tanácsokat adunk a kórismézésükhöz.

Egy 39 éves, orvosi ellátást ritkán igénybe vevő férfi kórelőzményé­ben enyhe intermittáló asztma szerepelt, amikor légszomj és mindkét alsó végtag oedemája miatt orvoshoz fordult. Három hete fennálló tünetekről számolt be: kö­högött, folyt az orra és időnként lázasnak érezte magát. Az idő múltával légszomja súlyosbodott, terhelésre nehézlégzése jelentkezett, és nem tudta begombol­ni a nadrágját. 

Nem csak Donald Trump hidroxiklorokin-hívő, ma is sokan szedik akár prevenciós célból is, így továbbra is vizsgálják hasznosságát és kardiális mellékhatásait.

A mindennapi munkánk során folyamatosan alkalmazunk olyan készítmé­nyeket, melyek a QT-intervallum megnyújtását okozhatják. Amellett, hogy ez nem gyakori mellékhatás, egyre több gyógyszer, közöttük a célzott rák­ellenes szerek kapcsán derült ki, hogy megnyújthatják a QT-intervallumot, így szükségessé válhat e mellékhatás részletesebb áttekintése. Jelen dol­gozat célja a QT-megnyúlással kapcsolatos ismeretek összefoglalása, kü­lönös tekintettel a daganatos betegekre, mivel megfelelő körültekintéssel ez az állapot elkerülhető, korán felismerhető, kezelhető. Szem előtt kell tartani azt is, hogy mivel a malignitás általában jelentős morbiditással és mortalitással jár, a célzott terápiák hatékonyságából származó előnyök meghaladják a veszélyes kamrai ritmuszavarok kockázatát.

Az FDA figyelmeztetést adott ki a loperamid túlzásba vitt vagy nem megfelelő alkalmazásából eredő életveszélyes szívproblémák rizikója miatt. 

A súlyos hypoglykaemia kedvezőtlen kimenetellel társul cukorbetegek és kritikus állapotú betegek esetében. Bár a diabéteszes betegek glykaemiás kontrollja csökkentheti a mikrovaszkuláris és makrovaszkuláris események kockázatát, egy metaanalízis azt jelezte, hogy az intenzív glykaemiás kontroll nem csökkenti az összegzett mortalitást 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM), illetve nem vezet egyértelműen a kardiovaszkuláris események számának csökkenéséhez sem. Ezen túlmenően az intenzív kezelés 30%-kal fokozhatja a súlyos hypoglykaemia kockázatát. Mivel az intenzív terápia mellett magasabb halálozási arányokat figyeltek meg, aggodalmak merültek fel a hypoglykaemiás események kockázatára vonatkozóan.

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

Bővül az energiaitalok bűnlajstroma. Egy korábbi vizsgálat a trombocita-aggregáció fokozódását és az endotélműködés romlását, a legújabb metaanalízis a szisztolés vérnyomás emelkedését és a QT-intervallum megnyúlását mutatta ki.

A szkizofrénia és a bipoláris betegség egyaránt komoly életminőség-romlással járó betegség, mely izolálja a beteget a környezetétől és jelentôs anyagi terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A két kórkép kezelése sok buktatót rejt a mindennapi klinikai gyakorlatban, különösen ami a hosszú távú terápiát illeti.
Neuropsychiatr Disord Treatment, 2012. november