A módszer még egy éves időtávon is jelentős és tartós hatást mutatott az alkoholhasználat mérséklésében.

Mind a hipertónia, mind az alkoholfogyasztás a betegségterhek első öt koc­kázati tényezője közé tartozik Nyugat-Európában, és a háziorvosok nagy átfedést látnak az előfordulásuk között. A hipertóniás betegek alkoholszűrése az alapellátásban és az ezt követő rövid intervenció (problémás alkoholfo­gyasztás esetén) vagy terápia (alkoholfüggőség esetén) fontos eszköz lehet a WHO által a nem fertőző betegségek megelőzésére és kontrollálására ki­dolgozott akcióterv céljainak elérésében, és az ilyen intervenciók javíthatják a hipertónia kezelésének eredményeit is. A cikket jegyző szakértői munka­csoport számba vette az intervenciók elvi alapjait és lehetséges akadályait, kidolgozta az alapellátásban való bevezetésük lépéseit.

A családorvosok többsége nincs kellően felkészítve a helytelen szerhasználat felis­merésére és az ebből fakadó problémák kezelésére. Léteznek validált és időkímélő szűrési módszerek, amelyek lehetővé teszik a problematikus szerhasználat felisme­rését. Ha a szűrés eredménye pozitív, rövid felméréssel be lehet sorolni a beteget a veszélyes használat, a szerabúzus vagy a szerfüggőség kategóriájába. Veszélyes használat esetén elegendő lehet a rövid orvosi tanácsadás, szerabúzus esetén ezt folyamatos újraértékeléssel kell kiegészíteni, a szerfüggő betegeket mindenképpen addiktológushoz kell utalni. A szűrés, a tanácsadás és a kezelés során a beteg bizta­tására kell törekedni, kerülve a konfrontációt.