A kolorektális rák szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az egyé­ni vagy családi kórtörténetben szereplő előrehaladott adenómák vagy kolorektális rákok, a személyes anamnézisben szereplő gyulladásos bél­betegség és a genetikai polipózis szindrómák. Általánosságban ilyen ese­tekben gyakoribb vagy koraibb szűrés szükséges, mint átlagos kockázat esetén. Első fokú rokon kolorektális rákja esetén legkésőbb 40 éves korban, colitis ulcerosa vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség eseteiben a tünetek jelentkezése után 8−10 évvel, Peutz−Jeghers-szindrómában már 8 éves korban, szesszilis fogazott adenomatózus polipózisban pedig a kórismézést követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év gasztroenterológiai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.

Az NSAID-ok fő javallatai a gyulladásos és degeneratív ízületi betegségekben jelentkező fájdalmak, a sérülések utáni fájdalmas duzzanatok és gyulladások, a daganatos eredetű fájdalmak mérséklése, valamint a láz és az akut fájdalmak csillapítása. A coxibok indikációja jelenleg a gyulladásos és degeneratív ízületi betegségekben, valamint köszvényben jelentkezô fájdalmakra korlátozódik. Alkalmazásukat elsősorban a nemkívánatos gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris hatásaik, a más gyógyszerekkel való kölcsönhatásaik korlátozzák. Ezekről ad aktuális áttekintést a cikk.

Dr. Heiko Pohl és kollégái arról számoltak be a januári Gastroenterology-ban, hogy 1427 kolonoszkópián átesett betegben az 5–20 mm-es neopláziás polipok mintegy 10%-át nem távolították el teljesen.

A vastagbélrák gyakorisága csökkenthető az 50 évesnél idősebb, átlagos kockázatú személyek tömeges szűrésével. A szűrésre legalkalmasabb módszerek az okkult vérzés kimutatása a székletből és a flexibilis szigmoidoszkópia. Nem igazolódott, hogy a kolonoszkópia csökkentené a vastagbélrák mortalitását, de ez adja a legpontosabb eredményt. A kettős kontrasztos vastagbélfeltöltés eredményességét csak kevés adat támasztja alá. Ígéretesnek látszik a CT-kolonográfia, a székletből végzett DNS-vizsgálat és a videokapszulás endoszkópia. A rutinszerű szűrést 75 éves korig kell folytatni. A rostoknak és az antioxidánsoknak nincs szerepük a vastagbélrák elsődleges prevenciójában. Az acetil-szalicilsav, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a ciklooxigenáz-2 enzim gátlószerei csökkentik a vastagbélrák és az adenomatózus polipok kockázatát, de mellékhatásaik miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Számos adat szerint kapcsolat van az elhízás és a vastagbélrák között. Egyelőre kérdéses, hogy a zsír és a vörös húsok fogyasztásának csökkentése, illetve kalcium, D-vitamin és sztatinok fogyasztása javasolható-e elsődleges prevenciója céljából.