A neopláziás polipok 10%-ának tökéletlen eltávolítása
Dr. Heiko Pohl és kollégái arról számoltak be a januári Gastroenterology-ban, hogy 1427 kolonoszkópián átesett betegben az 5–20 mm-es neopláziás polipok mintegy 10%-át nem távolították el teljesen.
A Complete Adenoma Resection (CARE) tanulmányban 11 gasztroenterológus vett részt, akik két akadémiai centrum valamelyikében dolgoztak. 346 eltávolított polip reszekciós széléből vettek biopsziát a tanulmány keretében, és kiderült, hogy ezek közül 35-ben valamennyi neopláziás szövet visszamaradt a bélben.
Az egyes endoszkópos orvosok esetében változó volt a tökéletlen eltávolítások aránya: 6,5 és 22,7% között volt az arány. Hozzá kell tenni, hogy ezek az orvosok tudták, hogy milyen jellegű tanulmányban vesznek részt, és feltehetően alaposabbak igyekeztek lenni a műtét során, mint szokásosan.
„Vizsgálatunk egyértelmű adatokat szolgáltatott arról, hogy a mindennapi klinikai gyakorlatban viszonylag gyakori a polipok tökéletlen eltávolítása, és ez hozzájárulhat a rákok későbbi kialakulásához” – mondta dr. Pohl, aki a White River Junction VA. Egészségügyi Központban és a Dartmouth-Hitchcock Egészségügyi Központban (Lebanon, N.H.) dolgozik.
Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a kolonoszkópia minőségi mutatói közé nemcsak a detekciós arány tartozik – jelenleg főleg erre szokás összpontosítani –, hanem a reszekció tökéletes volta is. „A jó minőségű és hatásos kolonoszkópia elvégzése nem csak a neopláziás polipok detekcióját igényli, hanem ezek eltávolítását is” – jegyezték meg közleményükben a szerzők.
Ezidáig „meglepően kevés közvetlen információval rendelkeztünk a polipok reszekciójának tökéletes voltáról. Általában azt feltételezik, hogy akkor tökéletes a polip eltávolítása, ha utána nincs látható polipszövet a bélben. Az elektrokauterizációval még biztosabban el lehet roncsolni az esetleg visszamaradt polipszövetet” – de hogy ezek a feltevések valóban megállják-e a helyüket, azt még soha nem vizsgálták – fejtették ki a szerzők.
Dr. Pohl és munkatársai az összes olyan 40–85 éves betegben megvizsgálták a kérdést, akik ambuláns kolonoszkópiára jelentkeztek a két egészségügyi központban, legalább egy 5–20 mm-es polipjuk volt, és nem volt gyulladásos bélbetegségük vagy koagulopátiájuk.
A vizsgálatban résztvevő gasztroenterológusok standard kolonoszkópokat és polipektomiás eszközöket használtak, s emellett standard elektrokauterizációs készülékeket. A polipokat megmérték és eltávolították, majd a gasztroenterológusok mikroszkóppal megvizsgálták a reszekciós szegélyeket, biopsziás mintát vettek belőlük és tanúsították, hogy az eltávolítás teljes volt. Azt is feljegyezték, hogy az eltávolítás könnyű, mérsékelten nehéz vagy nehéz volt.
A tanulmány protokolljában nem szerepelt a keskeny sávú képalkotás, a kromoendoszkópia vagy az argon plazma koaguláció, de ha a gasztroenterológus jónak látta, elvégezhette ezeket.
Egy független gasztrointesztinális patológus vizsgálta meg az összes biopsziás szövetet egyrészt azért, hogy megállapítsa, hogy maradt-e reziduális adenomatózus szövet, másrészt azért, hogy osztályozza a polipokat.
Összesen 346 polip bizonyult neopláziásnak. Ezek 68%-a tubuláris, tubulovillózus vagy villózus adenóma volt, 12%-uk fogazott, s ez utóbbiak közül 42 (10%) szesszilis fogazott polip volt.
A szakértő azt állapította meg, hogy a neopláziás polipoknak összesen 10%-át tökéletlenül távolították el. A nagy (10–20 mm-es) adenómák eltávolítása több mint kétszer olyan gyakran volt tökéletlen (17,3%), mint a kis (5–9 mm-es) polipoké (6,8%). A szesszilis fogazott polipokat négyszer olyan gyakran távolították el tökéletlenül, mint a más típusúakat (31% vs. 7%). Ezekből adódóan a nagy, szesszilis fogazott polipoknak majdnem a felét (48%) nem reszekálták tökéletesen.
Amint dr. Pohl és munkatársai írták: „A nagy neopláziás polipok tökéletlen eltávolítása nagyon aggasztó, mivel az adenóma nagysága összefügg mind a szövettanával, mind azzal, hogy nagyobb eséllyel alakulhat ki belőle rövidebb távon rák”.
Más tényezők nem függtek össze a tökéletlen eltávolítással. Az indifferens tényezők közé tartozott az, hogy mennyire nehezen lehetett eltávolítani a polipot, hogy egyben vagy részenként távolították el, és hogy a bal vagy a jobb kolonban helyezkedett el.
Forrás: Internal Medicine News
