Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Az inszomniák diagnózisának feltétele az elalvás nehezítettsége, az átalvás zavara, a korai ébredés, a nappali funkcionalitás zavara legalább heti három alkalommal, legalább egy hónapon át. A lelki és testi problémákat, gyógy­szerhasználatot, abúzust ki kell zárni a kiváltó tényezők közül. A krónikus inszomnia kapcsolatban áll kognitív zavarokkal, a szorongással, depres­szióval, a gyenge munkahelyi teljesítménnyel, a mortalitás fokozódásával. Nem gyógyszeres terápiái az alváshigiénés tanácsadás, a kognitív viselke­désterápia, a relaxáció, a többkomponensű terápia és a paradox késztetés.

A várandós nők életminőségét jelentősen és súlyosságától függő mértékben rontja a terhességi hányinger és hányás, ezek enyhítésében nyújthat segítséget a Royal College of Obstetricians and Gynecologist (RCOG) most közzétett útmutatója.

A szerzők általános orvosok számára adják meg a szülésvezetés kulcs­kérdéseire az USA-ban jelenleg legelfogadottabb válaszokat. Akadálya-e a korábbi császármetszés a hüvelyi szülésnek? Milyen fájdalomcsillapítási módszerek alkalmazhatók? Mi a teendő, ha a köldökzsinór feszesen a mag­zat nyakára tekeredik? Fontos-e a szülés utáni bőrkontaktus az anya és az újszülött között? Mikor nincs haszna az orr és a száj leszívásának? Milyen be­avatkozásokkal javítható a postpartum anyai és magzati kimenetel? Van-e legjobb szülési testhelyzet? Előnyös-e a rutinszerűen végzett gátmetszés? Érdemes-e a késői szakaszban felfüggeszteni az epidurális anesztéziát?

A nők életének második évtizede végén, a harmadik elején a dysmenorrhoea az iskolai és munkahelyi hiányzások leggyakoribb oka. Ebben a korcsoportban a dysmenorrhoea előfordulási aránya akár a 70%-ot is elérheti, ezen belül az érintettek fele is úgy érezheti, hogy nem képes megfelelni mindennapi feladatainak.¹ A dysmenorrhoea valódi összegzett incidenciájának pontosabb megadása nem könnyű feladat, de a szerzők többsége 50 és 90 százalék közé teszi azon nőbetegek arányát, akik reproduktív éveik alatt legalább egy alkalommal funkciócsökkenést tapasztalnak (azaz normális aktivitásuk vagy tevékenységeik zavart szenvednek).

A gátra gyakorolt külső nyomás javíthatja a székrekedéses emberekben a bélműködést és az életminőséget.

Nagy figyelmet kell fordítani a sugárkezelés okozta szív-ér rendszeri betegségek, dermatitis, pneumonitis, nyelőcsőgyulladás, hányás kezelésére, a krónikus irradiációs cystitis tüneti terápiájára. A sugárkezeléssel kapcsolatos erektilis diszfunkciónak, illetve hüvelyszûkületnek is vannak hatásos ellenszerei.