Az Európai Kardiológus Társaság augusztusban, Londonban megrendezett kongresszusán ismertetett újdonságok egyike volt a krónikus koronária szindróma kezelésének új irányelve. Tomcsányi János professzort az ajánlás legfontosabb újdonsá­gairól, megállapításairól kérdeztük.

Az adrenalis incidentalomák kezdeti értékelésének minden esetben a malignitás és a funkcionalitás kizárására kell irányulnia, mivel a glükokortikoid-termelés, az autonóm kortizolszekréció igazolása nagyon lényeges szempont. A hyperkortizolizmus számos metabolikus útvonalat érint, spektrumának közepén valószínűleg a lehetséges és bizonyított autonóm kortizol szekrécióban szenvedő betegek állnak. Esetükben számos kardiometabolikus társbetegség, magasabb a nem hormontermelő mellékvese incidentalomás vagy a mellékvese daganattal nem rendelkező populációhoz képest.

Az óriássejtes arteritis – régi nevén Horton-féle betegség vagy temporalis arteritis – az 50 év feletti populáció leggyakoribb vasculitise. Granulomatózus gyulladás, mely a nagy és közepesen nagy artériákat érinti, azok akut vagy krónikus károsodásához vezet. Az idősebb életkorral való jól ismert társulás mellett más tényezők, így a major hisztokompatibilitási komplex geneti­kai variánsai, különösen a HLA DRB1 0404 is hozzájárulnak az óriássejtes arteritis (GCA) kialakulásához.

Állati modellszervezetek után humán sejtekben is bizonyította hatásosságát a zsíros érlerakódások prevenciójában a troduszkemin, így jó az esély a klinikai vizsgálatok megindítására.

Kiemelkedő hatásosságot mutatott egy új, kis interferáló RNS készítmény, a lepodiszirán az örökletes szív-érrendszeri kockázati tényező, a lipoprotein(a) szint csökkentésében.

A vizsgálati stádiumban lévő orális és injekciós formában rendelkezésre álló lipoprotein(a) – szint csökkentő szerek ígéretesnek mutatkoztak.

Egy új lipidcsökkentő szerrel végzett alcsoport elemzése kimutatta, hogy a primer prevenciós alkalmazása nagymértékben csökkentette a szív- és érrendszeri események számát.

Az ateroszklerózis következményeként kialakuló érbetegségek okozzák világszerte a legtöbb halálesetet. Az ateroszklerózist, a néhány évtizeddel korábban gondoltakkal ellentétben, ma megelőzhető és gyógyítható beteg­ségnek tartjuk, amiben a legnagyobb szerepe a lipidcsökkentésnek volna.

Egyetlen mellkasröntgen felvételből megjósolható, hogy a páciensnek az elkövetkezendő 10 évben mekkora a szívinfarktus- vagy stroke-kockázata - egy új deep learningen alapuló modell segítségével.

Egy új tanulmány szerint az emelkedett lipoprotein-a szint mellett sokkal több a korai kardiovaszkuláris esemény, mint a familiaris hiperkoleszterinémia (FH) miatt.