A módszerrel akár 20 évvel a betegség megjelenését megelőzően is kimutathatók a rendellenes eltérések.

Az autista gyermek tartós gondozása igazi teher a családok számára. Egyes gyógyszerek segíthetnek a gyermekek bizonyos funkcióiban, de csak alapos megfontolást és mérlegelést követően adhatóak.

A háziorvosi praxisban gyakran rendelt gyógyszerek felírási gyakorla­tába napjainkban kezd beépülni a klinikai farmakogenetika. Jó példa erre a citokróm P450 enzimrendszer (CYP) gyógyszer-metabolizáló 2D6 izoenzimének genetikai variabilitása, melynek következtében megváltoz­hat bizonyos opioid analgetikumok hatása, míg a 2C19 enzim genetikai mó­dosulása a trombocitaaggregációt gátló clopidogrel hatását befolyásolja. Jelenleg is léteznek olyan irányelvek, amelyek ilyen esetekben útmutatást adnak a terápiás módosításokra vonatkozóan, és több újabb irányelv is kidolgozás alatt áll.

Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.

A svéd Karolinska Intézet és az amerikai Indianai Egyetem kutatói nem találtak pozitív kapcsolatot a figyelemhiány/hiperaktivitás gyógyszeres kezelése és az öngyilkosság kockázata között. Az eredmények inkább a gyógyszerek öngyilkosságtól védő hatására utaltak; különösen igaz ez a stimulánsokra.

A gyermekkori figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) az esetek legalább 30%-ában a felnőttkorra is áthúzódik; a felnőttkori esetek 3-4%-a elégíti ki a DSM IV diagnosztikai kritériumait. Egy sor kórállapot  pajzsmirigybetegség, hangulatzavar, szerhasználat – is utánozhatja az ADHD tüneteit. A szteroidok, az antihisztaminok, az antiepileptikumok, a koffein és a nikotin mellékhatásai is emlékeztethetnek az ADHD tüneteire.

A kézirat a Medical Tribune és az Orvostovábbképző Szemle kiadójának 2010. szeptember 21-én, a Közös kincsünk? – fókuszban a gyermekgyógyászati gyógyszerek című konferencián elhangzott előadás alapján készült.

A gyermekkori hiperkinetikus zavar, más néven a hiperaktivitásfigyelemzavar szindróma (ADHD = Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) a neuropszichiátria egyik legtöbbet vizsgált és egyúttal leginkább vitatott kórképe.

A Tourette-szindróma a motoros és vokális tic egyik fő oka. Gyakran áll kapcsolatban obszesszív-kompulzív zavarral, figyelemhiány-hiperaktivitás zavarral és más pszichiátriai betegségekkel. Biológiai, genetikai és képalkotási jellemzői alapján ma már inkább a neurológiai zavarokhoz soroljuk.

A Tourette-szindróma a tic leggyakoribb oka. A ticelés általában gyermekkorban kezdődik, és a serdülőkor végére részben vagy teljesen megszűnik, de addig is gyógyszerekkel, viselkedésterápiával mérsékelhető.