Két tanulmány eredményei jelentősen bővítik ismereteinket a fenol- és indolmetabolitok képződéséről, és fontos támpontot adnak jövőbeni célzott beavatkozásokhoz.

Az édesítőszerek közvetlenül befolyásolhatják a bélmikrobiom működését, és hatásuk más vegyületekkel együtt jelentősen módosulhat.

Tartós fogyasztása állati modellszervezetekben vastagbélgyulladást, a bélmikrobiom összetételének módosulását és a bélbarrier integritásának romlását idézte elő.

Napi 800 gramm körüli zöldség-gyümölcs fogyasztása akár huszonnyolc százalékkal mérsékelheti a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.

A mikrobiom nem pusztán a női hormonok újrahasznosításában vesz részt, hanem aktív endokrin partnerként működik.

Az XOS prebiotikumok alkalmazásával helyreállítható a mikrobiális egyensúly, és csökkenthető a zsigeri zsírtömeg.

A hibás térszerkezetű fehérjék aránya már 7 évvel a neurodegeneratív betegségek diagnózisa előtt megugrik a bélmikrobiomban.

A bélmikrobiom összetétele nagy pontossággal képes megjósolni a bőrdaganat kiújulásának valószínűségét.

A D‑vitamin‑pótlás a betegségaktivitási pontszámok javulásával és egy székletalapú gyulladásos marker csökkenésével is összefüggést mutatott egy kis elemszámú vizsgálatban.

Finn és norvég kutatók 11 olyan genetikai régióra bukkantak, amelyek bizonyítottan befolyásolják a bélflórát alkotó baktériumközösséget.