A menopauza időszaka egészséges nőkben a bélhám-barrier működésének romlásával és a mikrobiális antigének fokozott transzlokációjával jár együtt.

Jelentősen megnő a PSC kockázata, amikor a megváltozott bélmikrobiom által termelt metabolitok tartósan eljutnak az epeutakhoz, és ott szövetkárosító hatást fejtenek ki.

A felfedezés új kérdést vet fel a prosztatarák kutatásában: hozzájárulhat‑e a mikrobiális anyagcsere a prosztata környezetében jelen lévő androgénszinthez?

A fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó sejteket célozza az új adjuvánsokat alkalmazó kezelés.

Az automatizált rendszer alkalmazása során számos váratlan kölcsönhatást figyeltek meg egyes baktériumfajok és a rostok között.

Két tanulmány eredményei jelentősen bővítik ismereteinket a fenol- és indolmetabolitok képződéséről, és fontos támpontot adnak jövőbeni célzott beavatkozásokhoz.

Az édesítőszerek közvetlenül befolyásolhatják a bélmikrobiom működését, és hatásuk más vegyületekkel együtt jelentősen módosulhat.

Tartós fogyasztása állati modellszervezetekben vastagbélgyulladást, a bélmikrobiom összetételének módosulását és a bélbarrier integritásának romlását idézte elő.

A buborékokat képző mikrorészecskék megbontják a bakteriális biofilmet, és a seb mélyebb rétegeiben is képesek kifejteni fertőtlenítő hatásukat.

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.