A precíziós orvoslásban nem a tüneteket, hanem az azokat kiváltó biológiai folyamatokat kezeljük. 

A testünkön viselhető megfelelő minőségű bioszenzorok hasznos segédeszközei lehetnek a gyógyításnak.

A dolgozat röviden összefoglalja a laboratóriumi medicina fejlődésének legfontosabb várható tendenciáit: a „point-of care” és a „lab-on-a-chip” típusú vizsgálatokat, a személyre szabott orvoslás laboratóriumi trendjeit, a laboratóriumok szerepét a betegellátás kimenetének alakulásában, az automatizáció, a robotizáció és a telemedicina lehetséges alkalmazásait.

Egyre többen lépnek ki lakásukból testükön vagy karjukon olyan, okostelefonnal összekötött bioszenzorral, amely számolja lépéseiket, ér­zékeli szívverésüket vagy segíti fittségüket. Az ilyen okoseszközök „okos” jelzője azonban ma még kissé megtévesztő, mert a legtöbbször képzetlen felhasználó nem tudja, mit kezdjen ezekkel az adatokkal. Aki nem ismeri az élettani, kórélettani összefüggéseket, annak félreérthetetlen, vitathatatlan, orvosilag valid figyelmeztetést kell adni, ha úgy tűnik, hogy baj lehet az egészségével. Nem megriasztani, mert az az orvosnak is felesleges munkát ad. Ezzel próbálkozott az alább ismertetett példamutató kutatás.

Napjainkban az üzleti szféra egyik legdivatosabb kulcsszava a Big Data. Nem véletlen, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tavaly november 14-15-én workshopot rendezett gyógyszeripari hasznosításáról, lehetőségeiről. Cikkünkben először körbejárjuk, valójában mi is az a Big Data, végül pedig a potenciális gyógyszeripari hasznosítási lehetőségeket tekintjük át egy szélesebb körű kitekintés során.

A polimer réteggel fedett arany-nanorészecske (meghatározott mérethatárig) képes a sejthártyát alkotó lipidekkel fuzionálva a sejtbe jutni annak károsítása nélkül. A maximális méret az arany nanorészecskét borító monomolekuláris hártya összetételétől függ.