Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

Az első életévekben a bél mikrobiótája különösen érzékeny a környezeti hatásokra, melynek hosszútávon számtalan kórkép kialakulásában lehet szerepe.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

Az achalasia („gyomorszájgörcs”) a nyelőcső funkcionális megbetegedése, ilyenkor a nyelőcső alsó záróizma nem képes ernyedni, a lenyelt falat vagy korty nem jut be a gyomorba, a nyelőcső alsó szakaszán megreked és idővel tágulatot okoz. Ritka betegségről van szó, mely körülbelül minden 80–100 ezer ember közül 1-et érint, és többnyire felnőttkorban (25 és 60 éves kor között) jelentkezik.

A nyelőcső motilitászavarai mellkasi fájdalommal, gyomorégéssel vagy nyelészavarral járhatnak. A diagnózis nyelőcső-manometriával állítható fel. Az achalasia kórismézése objektív kritériumokon alapul, kezelésére hatásos módszerek állnak rendelkezésre. 

Az American Academy of Dermatology virtuális 2020 évi kongresszusán két helyileg alkalmazható anticholinerg anyag kedvező hatásairól számoltak be japán és német kutatók.

A fázis III EMPOWUR klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a hiperaktív hólyag szindróma kezelésére szolgáló vibegron hatóanyagú készítményt.

Az FDA május 13-án engedélyezte a blepharospasmus kezelésére szolgáló Xeomin (inkobotulinomtoxin A) készítményt.

Az Európai Gyógyszerügynökség április 8-i jelentése szerint 2019 április-májusában az alábbi táblázatokban szereplő hatóanyagokat tartalmazó készítmények értékelését végzi a CHMP, azaz az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága. Félkövér betűtípussal a listára az előző hónap óta felkerülő készítmények olvashatók.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2019 április 23-26-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.