A túlzott hónalji izzadás helyi kezelésének korszerű lehetőségei
Az American Academy of Dermatology virtuális 2020 évi kongresszusán két helyileg alkalmazható anticholinerg anyag kedvező hatásairól számoltak be japán és német kutatók.
Mind az 5%-os sofpironium bromid (SPB) géllel, mind az 1%-os glycopyrronium bromid (GPB) krémmel folytatott randomizált, ellenőrzött Fázis III vizsgálat pozitív eredményei arra utalnak, hogy a primer axilláris hyperhidrosis helyi kezelési lehetőségei lényegesen javulhatnak. Mindkét vizsgált anticholinerg anyag megfelel az amerikai Food and Drug Administration hatásossági és biztonságossági követelményeinek. Az SPB gélt és a GPB krémet egy speciális applikátorral kell felvinni a bőrre, a nyálkahártyák esetleges expozíciója miatt szabad kézzel nem szabad a szerekhez érni, mert az anticholinerg szerek mellékhatásként mydriasist, homályos látást okozhatnak, mint az az FDA által erre a célra elsőként engedélyezett glycopyronnium tosylátot tartalmazó törlőkendőknél (Qbrexza) elő is fordult.
Az életminőséget jelentősen rontó primer axilláris hyperhidrosis, más néven szimmetrikus kétoldali hónalji verejtékezés előfordulását 1-16% közé teszik, jellemzően 5-6%-os gyakoriságról számolnak be. A betegséget nem a verejtékmirigyek, hanem a vegetativ idegrendszer szabályozásának zavara okozza. A betegek több mint 50%-a nem részesül megfelelő kezelésben, valószínűleg részben azért, mert nincsenek tisztában azzal, hogy problémájuk egy kezelendő betegség, vagy azért, mert szégyellnek orvoshoz fordulni.
Dr. Tomoko Fujimoto (Ikebukuro Nishiguchi Fukurou Dermatology) és munkatársai 281, közepes vagy súlyos primer axilláris hyperhidrosisban szenvedő (a négy fokozatú Hyperhidrosis Disease Severity skálán /HDSS/ 3-as, 4-as fokozatú) japán betegen végzett Fázis III, kettős vak, multicentrikus, 6 hetes vizsgálatról számoltak be. A betegek napi egy alkalommal, lefekvés előtt saját magukat kezelték 5%-os SPG géllel, vagy annak hatóanyag nélküli vivőanyagával (kontroll csoport). A sofpironium bromid blokkolja a verejtékmirigyekben expresszált M3 muszkarin receptorok mediálta cholinerg választ, ilyen módon gátolja az izzadást, majd a keringésbe kerülve inaktív anyaggá bomlik.
A japán vizsgálat elsődleges végpontja a HDSS skálán a 6. héten mérhető legalább 1 pontos javulás, plusz a verejték mennyiségének legalább 50%-os csökkenése volt. Az aktív kezelésben részesülőknél ez 53,9%-ban, a kontrolloknál 36,4%-ban következett be. Másodlagos végpont a 6. hétnél mért HDSS 1 és 2 aránya volt (ez a nem észlelhető, vagy a tolerálható hónalji verejtékezésnek felel meg): az SPG csoportban 60,3%-ban, a kontroll csoportban 47,9%-ban következett be. A két csoport közötti különbség már a 2. héten szignifikáns volt: 46,8%, illetve 28,2%. Az 5 perc alatt gyűjthető hónalji verejték a kiinduláskor átlag 227 mg volt, ami az SPB csoportban jelentősebben csökkent a kontroll csoporthoz képest: 157,6 mg-mal, ill. 127,6 mg-mal. Az átlagos Dermatology Life Quality Index (DLQI) a kiinduláskor átlag 11,3 volt, ami a kezelt csoportban 6,8 ponttal, a kontroll csoportban 4,5 ponttal csökkent. A Hyperhidrosis Disease Severity Measure – Axilla (HDSM-Ax) 5 pontos szubjektív tüneteiben az SPB csoportban 1,41 pontos, a vivőanyaggal kezelt kontroll csoportban csak 0,93 pontos javulás állt be. Legalább 1,5 ponttal csökkent a HDSM-Ax az SPB-t kapók 48%-ában, míg a kontrollok csak 26%-ában következett be ekkora javulás.
Az SPB csoport betegeinek mindössze 2%-a észlelt az alkalmazási területen viszketést, mindössze egy esetben volt mydriasis, egy másik esetben székrekedés, két esetben pedig szomjazás, e panaszok mindegyike mérsékelt fokú volt. Fejfájás, látászavar nem fordult elő és senki nem hagyta abba kezelést. Dr. Fujimoto kijelentette, hogy az SPB használatának igen csekély a kockázata és az is kontrollálható. A kezelést a beteg maga végezheti – míg pl. az eddig rendelkezésre álló botulinum A-toxinnal végzett injekciós kezelés orvosi beavatkozást igényel.
Dr. Christoph Abels (Dr. August Wolff, Bielefeld, Németország) egy 4 hetes, Fázis IIIa, kettős vak, randomizált, multicentrikus vizsgálatról számolt be, melyben napi egyszeri 1%-os GPB krém hatását hasonlították össze placebo kezeléssel mérsékelt, vagy súlyos primer axilláris hyperhidrosisban szenvedő 171 betegen. A Fázis IIIb, nyílt, másfél éves biztonságossági vizsgálat jelenleg is folyik 516 beteg részvételével. Elsődleges végpont a verejték mennyiségének a vizsgálat 1. és 29. napja közötti legalább 50%-os csökkenése volt: ez a GPB-betegek 57,5%-ban, a kontrollok 34,5%-ban következett be. 75% fölötti, vagy még nagyobb csökkenés a kezelt betegek 32,2%-ában, a kontrollok 16,7%-ban volt észlelhető, míg 90%-os, vagy annál nagyobb csökkenés 23%-ban, illetve 9,5%-ban volt mérhető. Valamennyi különbség szignifikáns volt.
Az FDA életminőségi adatokat kér a két szerről, és javasolta, hogy a HDSS-nél vagy a DLQI-nél érzékenyebb új mérési módszerrel, a Hyperhidrosis Quality of Life kérdőívvel (HidroQol) mérjék a klinikai javulás mértékét.
A németországi vizsgálatban idén ősszel várhatóan a GPB-lel kezelt betegek közül 100-nál egy éves, 300-nál fél éves biztonságossági adatok is publikálásra kerülnek.
Források:
