Az SMA a figyelem középpontjába került az elmúlt években a genetikai hát­terének feltárása, a genetikai alapú terápiás lehetőségek és az újszülöttkori szűrés bevezetése következtében, melyek új távlatokat nyitottak és új ki­hívásokat is hoztak az SMA gondozásában részt vevők, a társszakmák és a háziorvosok számára is. Az SMA ellátásában a terápiás eredmény maxima­lizálása csak a személyre szabott, komplex gondozással biztosítható, mely multidiszciplináris ellátást és holisztikus szemléletet igényel.

A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a beteg­ségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.

A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. Bizonyos esetekben előnyös lehet a D-vitamin-szint gyors rendezése. A bemutatott vizsgálatban két per os D-vitamin-feltöltési protokollt vizsgáltak 69, D-vitamin-hiányos személy­nél. A 25(OH)D-szint átlagos növekedése szignifikánsan magasabb volt a gyors telítő dózisban részesült csoportban, mint mérsékelt telítő dózis alkalmazásakor. Klinikailag jelentős mellékhatást nem észleltek. A gyors telítő dózis szignifikánsan jobban emelte a D-vitamin-szintet.

A magnézium alapvető fontosságú a szervezet homeosztázisának fenn­tartásában és szabályozásában. Az elmúlt évtizedekben – a termőföldek kizsigerelése, az élelmiszer-előállítás technológiai változásai miatt – csök­kent a magnéziumbevitel a népességben, számos kórképben, illetve gyógy­szeres terápia következtében kialakuló magnéziumhiánnyal kell számolni. A felnőttek körében egyre nagyobb arányban fordul elő krónikus látens magnéziumhiány.

Az osteoporoticus csonttörés kockázatai: a gyenge csontminőség, osteopo­rosis és sarcopenia, komplex mozgászavar. Ezek az esendőség-szindróma fő komponensei. Az esendőség (frailty) önálló kockázata az elesés, amely a fragilitási törés leggyakoribb oka.

Egy közelmúltbeli metaanalízis új evidenciaként támogatja a krónikus vesebetegség (CKD) ellátásának klinikai gyakorlatát, nyomatékosítva, hogy a fehérjemegvonásos diétát kiegészítő ketoanalógok kulcsszerepet játszanak a CKD progressziójának lassításában. A kedvező hatás kifejezettebb, ha az eGFR >18 ml/min/1,73 m², javasolt tehát a ketoanalóg-szupplementáció korai bevezetése, amely így számottevően javíthatja a CKD-betegek életkilátásait.

Az erőkifejtéshez és az erőbehatásoknak való ellenálló képességhez meg­felelő ellenállási (tehetetlenségi) nyomatékkal rendelkező csontozatra van szükség. Ezt a mechanikai feltételrendszert a mozgásérzékelés alapján kialakuló csontminőségnek kell biztosítania.

Egy új kutatás szerint az SGLT2 gátlók alkalmazása 1 évnél rövidebb alkalmazása nem növeli a csonttörések kockázatát a 66 évesél idősebb betegeknél.

Egy dél-olaszországi vizsgálat szerint a gyermekek több mint 80 százalékának D-vitamin-szintje elmarad az optimálistól, ami hátrányosan befolyásolja a vázrendszer fejlődését és a csúcscsonttömeg kialakulását. A rendszeres D-vitamin-pótlás tehát akkor is indokolt, ha az éves napsütésmennyiség jóval több a hazainál, az északabbra fekvő országokban – így Magyarországon is – pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kiegészítő D-vitamin-bevitelre.

Nutrition, 2021. december, Orvostovábbképző Szemle, 2016. február

A „csontvédő” gyógyszerek meghosszabbíthatják a túlélést kasztráció-rezisztens, csontáttétes prosztatarákban.