A drospirenon ösztrogénekkel együtt kombinált fogamzásgátlóként is alkalmazható, de ma már elérhető csak drospirenont tartalmazó orális fogamzásgátló is. Mivel az ösztrogének kedvezőtlen mellékhatásokkal járhatnak (pl. anyagcserehatások, tromboembóliás események), alkal­mazásuk megfelelő elővigyázatosságot igényel; a drospirenon kedvezően befolyásolhatja például az anyagcserehatásokat a kombinációs készít­mények részeként, illetve monoterápiaként megfelelő alternatíva lehet a fogamzásgátlásban. Az alábbiakban a drospirenon farmakológiai és metabolikus hatásait foglaljuk össze.

A glukokortikoidok által kiváltott osteoporosis denosumabbal hatékonyan kezelhető, de a denosumab leállítása után a nyereség eltűnik.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, melyet a csont ásványianyag-tartalmának megfogyatkozása, a mikroarchitektúra káro­sodása, következményes fokozott csonttörékenység jellemez. Hátterében a remodelling károsodása (csontbontás és csontépítés aránya), fokozott csontbontás áll. Nemcsak a csont mennyisége, hanem a minősége is csök­ken, ezért kis erőbehatásra is törnek a csontok.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismer­tetésén keresztül a biszfoszfonátterápia indikációjának, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzerváló fogászati, fogpótlástani és szájse­bészeti ellátási lehetőségeinek összefoglalása. Ismertetjük a kúra mellék­hatásait és a terápiás szövődmények ellátási módszereit is. Az első rész a fogászati vonatkozásokat taglalja.

Az osteoporosis a csont ásványianyag-tartalmának megfogyatkozásával és a csontszerkezet minőségének romlásával járó idült csontanyagcsere-betegség, mely a csonttörési kockázat növekedésével jár. A biszfoszfonátok a legszélesebb körben alkalmazott specifikus antiporotikus szerek. A biszfoszfonátok akkumulálódnak a csontban, így az osteoclastokra kifejtett gátló hatásuk a gyógyszer elhagyását követően is fennáll. Emiatt, illetve a kezeléssel összefüggésbe hozott állkapocs-necrosis és atípusos femur-törés miatt a biszfoszfonátkezelés optimális időtartama a mai napig vita tárgya.

A vesekövesség népbetegség. Gyakorisága régóta nagy, és ma is egyre nő. A férfiak korábbi dominanciája eltűnőben van, ma már alig kisebb a nő­betegek száma. A recidíva aránya igen nagy. A vesekőbetegség kezelése több, mint a fájdalmat szüntető sürgős ellátás, majd a bennrekedt kő műtéti eltávolítása. Összetett orvosi feladat, amelyben számos szakmának kez­dettől van dolga, és a hosszan tartó betegség végül a vesekőtől távol álló specialitásoknak is feladatot ad. A kőprofilaxis révén a heveny fájdalmakon túl a késői következmények is nagyrészt megelőzhetők.

Egy közelmúltban zajlott nagy esetszámú genetikai  kutatás szerint a korai kopaszodás nem csak számos betegséggel, hanem az alacsony testmagassággal is összefüggést mutat.

A szérum alacsony 25-hidroxivitamin-D szintje játszhat szerepet a stressz-fraktúrák létrejöttében, de a vitamin-szint küszöbértékét nehéz meghatározni. 

A súlyos asztma jelentősen rontja az életminőséget, mortalitást, morbi­ditást. Rettegett szövődményei az akut állapotromlások, exacerbációk. Ezek súlyos allergiás asztmában megelőzhetők vagy ritkíthatók, a beteg életminősége javítható a szakmai irányelvek szerint adott omalizumabbal. A legújabb nemzetközi ajánlás előtérbe helyezi az anti-IgE-kezelést: min­den, nagy dózisú ICS + LABA mellett nem kontrollált, allergiás, mérsékelten súlyos és súlyos asztmás beteg esetében javasolja e terápia bevezetését. Hazánkban súlyos allergiás asztmában rendelhető kiemelt támogatással, ha a háttérben perenniális allergén áll és az asztma a megfelelő fenntartó kezelés ellenére évi legalább négy exacerbációt okoz.

Posztmenopauzális nők nagy dózisú D-vitamin kezelése nem akadályozza meg a csonttöréseket.