A hosszabb szoptatási idő premenopauzális nőknél összefüggésbe hozható a csontvelő és az izom összetételének javulásával.

Az autoimmun hepatitis ismeretlen eredetű, immunmediált gyulladásos májbetegség. Kialakulásában kulcsszerepet játszik genetikailag hajlamos egyéneknél a környezeti tényezők hatására, a T-regulátor sejt elégtelen funkciója következtében a  hepatocyták elleni öntolerancia elvesztése és a szövetkárosító autoimmun reakció. Emelkedett transzaminázszint, autoantitestek, magas szérum-IgG-szint, hisztológiában interface hepatitis, lymphoplazmasejtes infiltráció jellemzi. Döntően középkorú nők betegsége, de bármely életkorban előfordul. Évekig tünetmentes lehet, és jelentkezhet súlyos akut vagy krónikus hepatitis, illetve „kriptogén” cirrózis képében. A kórlefolyás igen nagy egyéni változatosságot mutathat, jellemzően fellángolásokkal és spontán remissziókkal járhat.

A COVID időszak után, 2022-től világszerte jelentős mértékben nőtt a tu­berkulózissal diagnosztizált és kezelt betegek száma. Ez alól Magyaror­szág sem kivétel, de ennek ellenére is, Magyarország megnyugtató jár­ványügyi mutatókkal rendelkezik. Azonban az utóbbi 3-4 év tanulsága az, hogy a szakmai éberség nem csökkenhet egyetlen fertőző betegség esetén sem. Ez folyamatos monitorizálást, adatfeldolgozást igényel, odafigyelést a tbc megbetegedés kialakulása szempontjából magas kockázati csoport­ba tartozókra, a gyors molekuláris vizsgálatok széleskörű alkalmazására, az antituberkulotikus gyógyszerek biztosítására, a betegségről történő tájékoztatásra.

Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely­nek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.

Az őssejteket betegséglefolyást módosító, immunmoduláns, illetve regene­ratív célzattal felhasználó klinikai vizsgálatok előrehaladása kétségtelenül biztató, ám a legtöbbjük még korai fázisban van, s a közölt klinikai eredmé­nyek a terápiás hatás és a potenciális mellékhatások vonatkozásában nem egyértelműek. Az őssejtek alkalmazásának egységes szabályozása is nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy ez a feltétlenül kedvező, minimális invazivitással járó, egyénre szabható terápiás módszer számos, eltérő patogenezisű kór­formában valóban sikeres és biztonságos kezelési alternatíva lehessen.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

BEVEZETÉS
Primer központi idegrendszeri lymphoma (PCNSL) alatt a kizárólag a központi idegrendszeren belül manifesztálódó lymphomákat értjük, melyek az összes elsődleges agytumor 3-4%-át, illetve az összes extranodális lymphoma 4–6%-át teszik ki. A betegségcsoport standard indukciós kezelése általában nagy dózisú methotrexat tartalmú immunokemoterápián alapul, melyet konszolidációként teljes agyi radioterápia, nem myeloablativ kemoterápia, vagy nagy dózisú kemoterápiát követő autológ hematopoetikus őssejt-transzplantáció (ASCT) követhet. A nagy dózisú methotrexatterápia hatékonysága ellenére a betegek közel 50%-ában fordulhat elő refrakter betegség vagy relapszus, mely kockázata még ASCT konszolidáció mellett is jelentős. A relabáló, illetve refrakter primer központi idegrendszeri lymphomában szenvedő betegek esetében standard kezelési protokoll nem áll rendelkezésre, a betegcsoportban a túlélési adatok kedvezőtlenek. Erre tekintettel a munkacsoport egy új mentő terápiás séma hatékonyságát vizsgálta, amely két rövid rituximabot, nagy dózisú cytarabint (HDAraC) és thiotepát (TT) tartalmazó kombinált indukciós kezelésből és azt követő thiotepa (TT) és carmustin bázisú kondicionálást követő ASCT-ből áll.

BEVEZETÉS
A kiméra antigén receptort (CAR) hordozó T-sejtek az immunológiai alapkutatásokból pár év alatt a klinikailag hatásos terápiák közé léptek elő. A kezelési modalitás áttörést jelentő terápiás sikerekkel kecsegtet, ugyanakkor in vivo alkalmazása kapcsán az immunológiai aktiváció jelentős egyéb kockázatokkal is járhat. A kezelés jelenleg individuális mérlegelésen alapul. A fő terápiás kihívásokat jelenleg az esetleges mellékhatások visszafordításához az átvitt T-sejtekre szelektív pusztulási szignál, illetve a T-sejt-aktivációval összefüggő citokin- és szignáltranszdukciós mechanizmusokra alapuló toxicitás gátlása jelenti.

BEVEZETÉS

A krónikus lymphoid leukaemia/kis lymphocytás lymphoma (CLL/SLL) klasszikus kemoterápiával gyógyíthatatlan betegség, a betegek javarészénél a relapszus törvényszerűen bekövetkezik.

Az elmúlt évtizedek fejlődése az onkológiában a három nagy terápiás modalitás fejlődésének és együttes alkalmazásának köszönhető: sebészet, kemo- és sugárterápia. A sebészet mára nemcsak a kiindulási daganat, hanem az áttétek eltávolításának fegyverét is be tudja vetni. A sugárterápia segít a kiindulási daganat kontrollja mellett a nem operálható áttétek ellátásában, míg a kemoterápia elsősorban a tumorprogresszió megelőzésének (az áttétek kialakulásának) és az áttétes betegség kezelésének eszköze.