Szoptatás és anyai egészség
A hosszabb szoptatási idő premenopauzális nőknél összefüggésbe hozható a csontvelő és az izom összetételének javulásával.
Azoknál a premenopauzális nőknél, akik csecsemőjüket 8 hónapnál hosszabban szoptatták, csont- és izomösszetételük javulását figyelték meg, és 5 év alatt a csigolya csontvelő zsírszövetük és izom zsírszövetük nagyobb mértékben csökkent, anyagcseréjük és inzulinérzékenységük jobb, inzulinrezisztenciájuk alacsonyabb volt.
Nina Hesse (LMU Egyetemi Kórház, München) és munkatársainak a European Journal of Radiology-ban 2025. november 11-én online megjelent retrospektív longitudinális elemzésükbe 37 premenopauzális nőt (19-en több mint 8 hónapig szoptattak, 18-an pedig 8 hónapig vagy annál rövidebb ideig) vontak be 2013 áprilisa és 2015 szeptembere között.
MRI-vizsgálatokat végeztek a vizsgálat kezdetén (6-15 hónappal a szülés után) és 5 évvel később. A rövidebb ideig szoptató csoportba tartozó nők a vizsgálat kezdetén már teljesen abbahagyták a szoptatást. Az eredmények között szerepeltek a csigolyák proton sűrűségű zsírfrakciójának (PDFF) térképeiben bekövetkezett változások, valamint a paraspinalis izmok (köztük az autochthon izmok és psoas izom) keresztmetszeti változásai.
A glükózmetabolizmust orális glükóztolerancia teszt segítségével értékelték, és homeosztázis modell számításokkal elemezték, hogy az éhomi plazma inzulin, a kapcsoló peptid és a glükózszint alapján megbecsüljék az inzulinérzékenységet és -rezisztenciát.
Azoknál a nőknél, akik 8 hónapnál hosszabb ideig szoptattak, 5 év alatt szignifikánsan nagyobb csökkenést észleltek a lumbális csigolyák PDFF-jében, mint azoknál, akik csak 8 hónapig vagy annál rövidebb ideig szoptattak (P = 0,03), még a kiindulási állapotban mért életkor és BMI kiigazítása után is (P = 0,03). A hosszabb szoptatási idő szintén növelte annak esélyét, hogy a lumbális csigolyák PDFF-je nagyobb csökkenést mutat (odds ratio [OR], 1,12; P = 0,04).
A paraspinalis izmok PDFF-je a hosszabb szoptatási idővel a kiindulási értékhez képest 5 év alatt jelentősen csökkent (P ≤ 0,04); Az autochthon izmok PDFF-je a kiindulási BMI-től és életkortól függetlenül jelentősen csökkent (P = 0,03). A 8 hónapnál hosszabb ideig szoptató nőknél nagyobb volt az esélye az autochthon izmok zsírszövetének csökkenésének (OR, 1,39; P = 0,04). A paraspinalis izmok keresztmetszete a kiindulási értékhez képest 5 év alatt jelentősen nőtt azoknál a nőknél, akik hosszabb ideig szoptattak (P < 0,01).
A hosszú ideig szoptató csoport a kiindulási értékhez képest jelentősen alacsonyabb inzulinrezisztenciát (P = 0,02) és magasabb inzulinérzékenységet (P = 0,01) mutatott, mint a rövid ideig szoptató csoport.
„[A tanulmány] eredményei arra utalhatnak, hogy a hosszabb szoptatási idő (> 8 hónap) és a kedvező csont- és izomösszetétel, valamint az anyai anyagcsere-egészség bizonyos aspektusai között lehetséges összefüggés van a rövidebb szoptatási idővel (≤ 8 hónap) összehasonlítva” – írták a szerzők, hangsúlyozva a nagyobb kohorszokkal végzett kutatások fontosságát.
A tanulmány mintanagysága viszonylag kicsi volt; a terhesség előtti adatok és a szülés utáni testsúlyváltozások hiánya, valamint a nem mért zavaró tényezők, például az étkezési szokások és a menstruáció visszatérése korlátozták a PDFF változások értelmezését. A DEXA vagy a kvantitatív CT által mért csontsűrűségre vonatkozó adatok hiánya megakadályozta a szülés utáni nők csigolya csontvelőjének PDFF-értékének validálását. Az elemzés nem tett különbséget a kizárólagos és a részleges szoptatás között, mivel nem álltak rendelkezésre részletes adatok.
Forrás:
Association of breastfeeding duration with longitudinal changes in vertebral bone marrow, paraspinal muscle composition, and metabolic parameters in premenopausal women over five years https://www.ejradiology.com/article/S0720-048X%2825%2900600-X/fulltext
