Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A GSH-DNS-ek felfedezése a mitokondriális működészavarokkal összefüggő betegségek, például a daganatok és a cukorbetegség patomechanizmusának megértésében segíthet.

A hosszú élettartam fő szabályozójaként ismert Sirt6 fehérjéről kimutatták, hogy hatását a hidrogén-szulfid szint beállításán keresztül éri el.

Az alkohol nem csupán közvetlenül károsítja a májat, hanem a szervezet cukoranyagcseréjét is „eltéríti”, ezzel fokozva az alkoholfogyasztást és súlyosbítva a májkárosodást.

Az IMPACT kutatócsoportjának eredményei szerint a normál vércukorszint elérése igenis lehetséges prediabéteszes populációban, és jobb eredményeket hoz, mint a progresszió lassítása.

Bizonyos autoimmun betegségek kezelésében nyújthat előrelépést az az új terápiás megközelítés, amely a T-sejtek anyagcseréjét képes módosítani.

A GLP-1 receptor agonisták vannak kevésbé ismert potenciális kockázatai is, amelyek között szerepelhetnek a mikrotápanyag-hiányok, például a vashiányos anémia.

A végtagot veszélyeztető krónikus ischaemiában és perifériás artériás betegséghez társuló fekélyekben egy génterápia jelentősen csökkentette a gyógyulási időt.

A naponta egyszer, tabletta formában szedhető készítmény ígéretes eredményeket mutatott az ATTAIN-2 klinikai vizsgálatban.