Sclerosis multiplexben (SM) a neuropátiás fájdalom előfordulási aránya korábbi tanulmányok szerint 29%-os, a betegség korai stádiumában pont prevalenciája 14%, élettartam-prevalenciája 28%. SMben a neuropátiás fájdalom jelentkezhet végtagfájdalom, trigeminus neuralgia, vagy Lhermitte-jel formájában, melyek feltételezetten a szenzoros rendszerek (spinothalamicus pálya, a trigeminus ideg belépési zónája, a nyaki gerincvelő hátsó köteg) demielinizációjának következményei, és ezáltal az SM patológiájával közvetlenül összefüggőnek tekinthetők. A jelen tanulmány a neuropátiás fájdalom előfordulási arányának felmérését, valamint megjelenésével összefüggő demográfi ai, rokkantsági és emocionális faktorok feltérképezését célozta korai stádiumú SM-ben.

Egyre gyakrabban ismerik fel, hogy sclerosis multiplexben (SM) előfordulhat fájdalom. A fájdalom számos forrásból eredhet: jelentkezhet fejfájás, arcfájdalom, Lhermitte-jel, neuropátiás fájdalom szindróma, valamint fájdalmas spaszticitás. A szerzők egy SM-es beteg esetét ismertetik, akinek atípusos arcfájdalma hátterében spontán kóros idegkisüléseket okozó dorzolaterális nyaki gerincvelői demielinizációs léziót állapítottak meg. Spontán kóros gerincvelői kisülések okozta gerincvelői konvulziót leírtak spinális harántlézióban, traumás gerincvelői sérülésnél és a gerincvelő gliómáinál is. A leírt klinikai képet dominálóan fokális motoros tünetek, mioklónusok és tónusos spazmusok jellemzik, melyeket időnként fájdalmas dizesztézia és viszketés is kísér. Ezzel szemben primer fájdalom szindrómáról sokkal ritkábban számolnak be.

A HUMAN BioPlazma Kft. 2008 óta a Kedrion S.p.A leányvállalata. Az em­beri vérplazma eredetű biológiai készítmé­nyek egyedüli magyarországi gyártójaként életmentő gyógyszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz, elsősorban magyar betegek számára. A Kedrion Biopharma elkötelezett a gödöllői gyártóhelye folyamatos fejleszté­se mellett, 2008 óta több mint 12 milliárd fo­rintból bővít és korszerűsít Magyarországon. Ennek egyik jelentős eredményeként meg­háromszorozta hazai gyártókapacitását.

A neuromyelitis optica relapszusokban jelentkező, gerincvelő-gyulladás­sal (mielitisz) és látóideg-gyulladással (opticus-neuritisz) járó, autoimmun mechanizmussal létrejövő, kezelés nélkül súlyos, maradandó egészségká­rosodással járó vagy akár fatális kimenetelű kórkép. Megfelelő fenntartó kezelés mellett a betegség prognózisa jelentősen javítható.

Az immunmediált neuropátiák a hasonló patomechanizmus alapján al­kothatnak közös csoportot. Bár klinikai megjelenésükben is vannak meg­egyező jellegzetességek, a fenotípus alapján sokszínű, heterogén beteg­csoportról van szó. A mielőbbi pontos diagnosztika, a speciális alcsoportok helyes felismerése alapvetően meghatározza a prognózist. Csak az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének megőrzését.

Az idegrendszert érintő kórképek Magyarországon népbetegségek. Hazánkban a becslések szerint legalább 800 ezren szen­vednek migrén miatt, kb. 300 ezren küzdenek az alvásfüggő légzészavarok problémájával, 200 ezerre tehető az akut agyi vérkeringési zavar (stroke) következményeivel élők száma, a neurodegeneratív betegségek közül gya­kori betegségek az Alzheimer-kór és egyéb demenciák, valamint a Parkinson-kór, míg a neuroimmunológiai kórképek közül a scle­rosis multiplex érinti a legtöbbeket. Nem vé­letlen, hogy a neurológiai továbbképzéseken is elsősorban ezek a gyakori kórképek kapják a legtöbb figyelmet. Az Orvostovábbképző Szemle mostani számának Szimpózium rovata ritkább, de az életminőséget súlyosan érin­tő, sőt akár életveszélyes neuroimmunlógiai kórképeket ismertet, illetve az idegrendszeri betegségeket gyakran kísérő, de keveset tár­gyalt szövődmény, a vizeletürítési zavar kap benne hangsúlyt.

Az idős betegek jelentős részénél agykérgi eredetű „késztetéses” (urgencia-) inkontinencia alakul ki, és ez nem kapcsolódik mindig primer demenciához. Fordítva, a dementálódó betegek inkontinenciájának szinte mindig van innervációs komponense. A Parkinson-kór, a Parkinson-plusz szindrómák sui generis tünete az inkontinencia. Az időskori inkontinencia vagy retenció miatt végzett műtétek tervezésekor tehát fontos mérlegelni a neurológiai eredet lehetőségét. Szomatikus vagy diszimmun neuropátiákban hólyag­ürítési zavar kialakulása extrém atípia, azonban autonóm neuropátiában (ami diabéteszben jellemző) kialakulhat vizeletretenció.

A cikk a Guillain–Barré-szindróma nem típusosan lezajló esetét mutatja be, amely elsősorban kétoldali arcidegbénulásban és fokozott ínreflexekben nyilvánult meg, végtaggyengeség tünetei nélkül. Az intravénásan alkalma­zott immunglobulin-kezelésre a nőbeteg jól reagált.

Az influenza elleni hatásos védőoltás – bár abszolút értékben csak csekély mértékben – de csökkenti annak kockázatát, hogy a  beoltott személy „szerzett” Guillain-Barré szindrómában betegedjen meg. 

Ezt a progresszív gyengeséggel és csökkent miotatikus reflexekkel jellemzett neuropátiás tünetcsoportot rendellenes immunválasz okozhatja pl. immunizáció vagy fertőzés következményeként. A progresszív motoros gyengeség mellett sok beteg súlyos fájdalmat él át, vegetatív tünetek is felléphetnek. A diagnózist a likvor és az idegvezetés vizsgálata támasztja alá. A beteget kórházban kell kezelni, szupportív ellátásban és betegségmódosító terápiában kell részesülnie. A plazmacsere javítja a kimenetelt, immunglobulin hatására gyorsabban gyógyulnak mind a felnőttek, mind a gyermekek. Az esetek kb. 20%-ában maradnak vissza neurológiai tünetek.