hirdetés

Influenza, védőoltás és a Guillain-Barré szindróma

Az influenza elleni hatásos védőoltás – bár abszolút értékben csak csekély mértékben – de csökkenti annak kockázatát, hogy a  beoltott személy „szerzett” Guillain-Barré szindrómában betegedjen meg.

hirdetés

A Guillain-Barré szindróma (GBS) ritka, de igen súlyos autoimmun betegeség. A legtöbb eset Európában és Észak-Amerikában fordul elő akut, gyulladásos, demielinizációs polineuropátia képében. Többféle – kevésbé gyakori – változata is van, például a Miller-Fisher szindróma és az akut motoros axonális neuropátia, melyek inkább az ázsiai és a latin népességet érintik. A legtöbb GBS-ben szenvedő beteg kórházi ellátást igényel, kb. 25%-ban akut légzési elégtelenség miatt intenzív ellátásra van szükség. Az esetek 10-20%-ban végleges bénulás alakul ki, és a betegek 4%-a egy éven belül meghal. A GBS kockázata férfiakban magasabb, és az életkorral egyre növekszik. Az egész népesség tekintetében 10 év alatti kislányokban ritka (0,45/100 000 személy/év), míg 80 év feletti férfiakban ennek többszöröse (3,7/100 000 személy/év). Sok GBS megjelenését egy Campylobacter jejuni-val történt légúti -, vagy emésztőrendszeri fertőzés előzi meg. A legújabb megfigyelések szerint a GBS kockázata az influenzához is kapcsolódik, és az influenza elleni védőoltás csökkentheti a megemelkedett kockázatot – bár az eredmények nem egységesek. Gyakran az egészségügyi dolgozók azért utasítják vissza az influenza védőoltást, mert úgy gondolják, hogy az oltás növeli a GBS kockázata, pedig bizonyított tény, hogy a GBS kockázata nem az influenza-betegség és nem az influenza elleni vakcinálás esetén magasabb. Az erre irányuló vizsgálatok szerint az influenza védőoltás esetén maximum kétszeres, influenza betegség esetén 16-18-szoros a GBS kockázata.

Mindent egybevéve nem világos, hogy a szezonális influenza elleni vakcináció összességében növeli-e vagy csökkenti egy adott személy esetén a GBS kialakulásának abszolút kockázatát. Ha például az oltás kissé megemeli a kockázatot, de ugyanakkor jelentősen redukálja magát az influenza betegséget (aminek kifejlődése jelentősen emelné a GBS kockázatát), akkor a vakcináció nettó haszna a GBS-ek abszolút kockázatának csökkenésében nyilvánulna meg.

A különféle szezonális influenza elleni védőoltási programokat már négy évtizede alkalmazzák. Bár az influenza vakcináció csökkenti az influenzával szövődött betegségeket és halálozást, ellentmondásos volt annak megítélése, hogy fokozza-e a „szerzett” Guillain-Barré szindróma gyakoriságát.

Dr. Steven Hawken és munkatársai (Clinical Evaluative Sciences in Toronto, Kanada) az Emerging Infectious Diseases lapban 2015. január 15.-én online megjelent közleményükben egy olyan tanulmányról számoltak be, amelyben a szezonális influenza vakcináció életkor- és nem-specifikus GBS kockázatára kifejtett hatását szimulálták. A valószínűségi modellbe az oltott és nem oltott, majd influenzát kapott és nem kapott személyeket, ezután az GBS-ben megbetegedettek illetve az attól mentesek személyek szakirodalomból fellelhető adatait vitték fel. Egy hipotetikus 45 éves nőnél és egy 75 éves férfinél a számos rendelkezésre álló adatból szimulálták a helyzetet, és úgy találták, hogy a vakcináció vs nem- vakcináció összehasonlításban az oltás felvétele esetén kissé csökken a GBS abszolút kockázata. A nőbetegnél ez -0,36/1 millió vakcinációt (95% CI -1,22%-0,28%), a férfibetegnél -0,42/1 millió vakcinációt (95%CI -3,68%-2,44%) jelent. Statisztikai tanulmányuk szerint az influenza elleni vedőoltás nem emeli, hanem csökkenti a beoltott személy GBS-ben való megbetegedésének kockázatát. A nettó előnyök és hátrányok megítélésében a két legfontosabb figyelembe veendő tényező az influenzás megbetegedések gyakorisága és a vakcináció hatásossága volt. Az influenzabetegség extrém alacsony gyakorisága és a vakcináció igen rossz hatásossága mellett a GBS kockázata egy egészen kismértékú nettó növekedést mutat, legrosszabb esetben sem éri el az 1 millióból az 1-et. Az idősebb korosztályban a vakcináció hatásossága csökken, de az influenza gyakorisági ráta évről évre változik. Ha az influenza incidenciáját 10%-ban adjuk meg, és a vakcináció legalább 39%-ban hatásos, akkor a GBS elleni protektív hatás érvényesül. Természetesen a vakcina hatásossága évről évre és régióról régióra változik, függően attól, hogy a vakcina és a keringő vírus törzsek antigénjei egyeznek-e.

 

Írásunk az alábbi közleményeken alapul:

1. Medscape Medical News

2. European Journal of Epidemiology

3. Clinical Infectious Diseases

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.