Élethossziglani védettség az influenzától?
Az influenza szezon ebben az évben korán érkezett meg az északi féltekére, és sokan sietnek megkapni évi oltásukat. Ez a rituálé talán egy napon már csak történelem lesz.
A fertőző betegségek történetében először vakcinát hoztak létre messenger RNS-ből (mRNS), abból a genetikai anyagból, amely a fehérjetermelést közvetlenül szabályozza. Elődeitől eltérően ez az oltóanyag az egész élet során hatásos lehet, és olyan gyorsan legyártható, hogy megállítható vele egy pandémia.
Egy influenzatörzzsel szemben akkor leszünk immunisak, ha immunrendszerünk megtanulja felismerni az influenzavírus felszínén levő, kulcsszerepet játszó fehérjéket, a HA-nak és NA-nak nevezett proteineket. Ez bekövetkezhet úgy, hogy korábban megfertőződtünk a vírussal és leküzdöttük az infekciót, vagy úgy, hogy valamilyen standard vakcinát kaptunk, amely általában elölt vírusokat tartalmaz.
Az influenzavírusok azonban folyamatosan változnak, fehérjéik átalakulnak, s ezért könnyen lehet, hogy az a vakcina, amely egyik évben megvédett az egyik törzstől, a következő évben már hatástalan lesz. Ezért minden évben új oltóanyagot kell gyártani. A vakcinákat rendszerint tyúktojásban vagy sejttenyészetben készítik, de ez a folyamat legalább 6 hónapot vesz igénybe. Ezért az Egészségügyi Világszervezetnek már hónapokkal előre meg kell jósolnia, hogy a következő télen milyen vírusok fognak a legnagyobb valószínűséggel influenzát okozni, s a gyógyszergyárak ennek az ajánlásnak az alapján állítanak elő új oltóanyagot. Ez az előrejelzés persze téves is lehet; ha egy teljesen új vírus okoz pandémiát, ennek első hulláma már valószínűleg lezajlik, mielőtt még bármilyen vakcina rendelkezésre állna ellene.
Most erre a problémára megoldás kínálkozik. Az mRNS-t, amely az influenzavírusban a HA és az NA termelését szabályozza, néhány hét alatt igen nagy mennyiségben elő lehet állítani – mondja Lothar Stitz, a német Friedrich-Löffler Intézet munkatársa. Ezt az mRNS-t azután fagyasztva szárított por formájában lehet tárolni; hűtést nem igényel, szemben a legtöbb másféle vakcinával.
Az injekcióban beadott mRNS-t az immunsejtek fehérjévé „fordítják le”, s ezt a szervezet idegenként ismeri fel és immunválaszt ad rá. Ha azután később az immunrendszer találkozik a vírussal, felismeri a fehérjét és ez lehetővé teszi, hogy harcoljon az adott vírustörzs ellen.
Hasonló vakcinákat készítettek a DNS azon szakaszaiból is, amelyek az influenzavírus fehérjéit kódolják. Valószínűtlen azonban, hogy ezeket valaha is engedélyeznék, mivel attól tartanak, hogy ez a DNS beépülhet az emberi DNS-be, s ezzel tönkreteheti a gének szabályozását. Az mRNS esetében ettől nem kell tartani, mert ez nem válhat a genom részévé.
Az első RNS vakcinák azonban nem voltak sikeresek, mert a vérbe jutva gyorsan tönkrementek. Azonban egy német, tübingeni vállalat, a CureVac felfedezte, hogy ha a protamin nevű fehérjét az mRNS-hez kapcsolják, ez megvédi az mRNS-t. Már ki is fejlesztettek mRNS oltóanyagot a prosztata- és a tüdőrák ellen, amelyek humán vizsgálata folyamatban van.
„Különös, hogy az mRNS vakcinákat soha nem próbálták ki fertőző betegségek ellen” – mondja Stitz. Az ő munkacsoportjuk a CureVac megoldását alkalmazta, hogy tartós mRNS oltóanyagot állítsanak elő a gyakori humán influenzavírus törzsek és a madárinfluenza vírusa ellen. Ezek az oltóanyagot gyorsan védő hatású antitest szintet hoztak létre egérben, menyétben és sertésben.
Az oltóanyagok beindították a sejtes immunitást is, amely olyan immunválasz, amelynek során nem keletkeznek antitestek, hanem egyes vérsejtek (például az ölő T-sejtek) aktiválódnak és tönkreteszik a patogéneket. A csak fehérjét tartalmazó vakcinák nem váltanak ki sejtes immunitást. A kétféle immunválasz hamarabb megszünteti a fertőzést és tartósabban véd az influenza ellen.
A valódi univerzális influenza vakcinának azonban olyan vírusfehérjék ellen kell immunitást létrehoznia, amelyek minden influenzavírus törzsben azonosak, de amelyeket a vírusok elrejtenek az immunrendszer elől. Stitz munkacsoportjának sikerült egy olyan mRNS vakcinát létrehoznia, amely egy ilyen fehérje ellen hat. Ez az oltóanyag nemcsak egy influenzavírus törzs ellen védte meg állatokat, hanem még a madárinfluenza ellen is.
A valamennyi influenzavírus törzs ellen ható oltóanyagot elegendő lesz csak egyszer, gyermekkorban bejuttatni a szervezetbe, írták le a Nature Biotechnology november 25-i online számában a kutatók. Stitz úgy gondolja, hogy az mRNS kiváló eszköz lesz sokféle vírusos, bakteriális és gombás fertőzés ellen.
Forrás: New Scientist
