Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az euglikémia elérése és a szövőd­mények megelőzése napjainkban is jelentős kihívás. A diagnózis után kez­dett verapamilkezelés több vizsgálat szerint is eredményesnek bizonyult a C-peptid-szekréció megőrzésében, kedvező mellékhatásprofillal – ugyan­akkor a hosszú távú eredmények még hiányoznak ahhoz, hogy átültessük a klinikai gyakorlatba.

A diabétesz olyan kórkép, amelynek eredményes kezelése, kar­bantartása a vércukorszint folyamatos ellenőrzését teszi szüksé­gessé. A vércukorszint önellenőrzésének az egyszerű vércukor­szintmérőkön kívül már számos más módja létezik, használatuk indikációiról és a betegség kezelésében várható jövőbeni fejlesz­tésről kérdeztük Prof. Dr. Molnár Gergő egyetemi tanárt, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum klinikaigazgató-helyettesét.

Az Egyesült Királyság Biobankjából származó adatok szerint a cukorbetegség időtartama és a szívelégtelenség kialakulásának valószínűsége szoros összefüggést mutat.

Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

A veleszületett és az adaptív immunválaszért felelős sejtekre kifejtett komplex hatásai révén a D-vitamin fontos szerepet játszik a COVID-19 megbetegedés okozta légúti gyulladás súlyosságának alakulásában. D-vitamin-hiányos állapotban fokozott az erős citokinvihar kialakulásának esélye, ami kiterjedt tüdőkárosodáshoz vezet, és ezáltal jelentősen rontja a SARS-CoV-2-fertőzés kimenetelét.

Journal of Leukocyte Biology, 2021. január

A cukorbetegség, a cukorbetegek gon­dozása, de még inkább a betegség­hez társuló szövődmények kezelése egyre nagyobb feladatot jelent az egyénnek, a családnak, az egészségügynek és a tár­sadalomnak egyaránt. A terhet növeli, hogy a betegszám – mind a betegek zömét ki­tevő 2-es típusú diabetes (T2DM), mind az 1-es típusú diabetes (T1DM) esetében – az utóbbi évtizedekben hazánkban is jelen­tősen emelkedett.

A nem kontrollált cukorbetegségben, magas vérnyomás betegségben, elhízásban vagy depresszióban szenvedő betegek állapotára hatással lehet az is, hogy hol élnek.

A cukorbetegség kiegészítő kezelésére használt dapagliflozin a fázis III DAPA-HF vizsgálat eredményei szerint hatásosan alkalmazható a szívelégtelenség kezelésében.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.