A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

Az agyrázkódásnak is nevezett enyhe agysérülés felnőtteknél és fiataloknál is gyakori. Károsíthatja többek között a testi, kognitív, lelki és magatartási funkciókat. Minden esetben mérlegelni kell a sérülés mechanizmusa és a tü­netek időbeli jelentkezése közötti összefüggéseket. Ha sportolónál felmerül agyrázkódás gyanúja, csak teljesen tünetmentesen térhet vissza a pályára. Az első ellátás alapvető elemeit képezi a rövid kognitív teszt és a fizikális nyugalomba helyezés. A tünetek megszűnésekor a beteg fokozatosan tér­het vissza megszokott aktivitásához. Kockázati tényezők fennállásakor hosszabb időt kell hagyni a felépülésre.

A petefészek-daganatos betegek túlélését javította a platina bázisú kemo­terápiák mellett bevezetett VEGF-gátló bevacizumab. A PARP-inhibitorok újabb terápiás modalitást jelenthetnek. A BRCA-státusz jelentős prognosz­tikai marker. A PARP fehérje gátlásával az egyszálú DNS-törések sejtosztó­dáskor kettős szálú törésekhez vezetnek. BRCA-mutáns betegeknél a kettős szálú DNS-töréseket javító homológ rekombináns repair mechanizmus hibája a gyorsan osztódó sejtek halálához vezet. A PARP-inhibitor olaparib alkalmazását jóváhagyta az EMA és az FDA. Fenntartó monoterápiaként, BRCA-mutáns, platinaszenzitív, relabáló, high grade szerózus ovarium-tumorokban alkalmazható, indikációs körének bővülése várható.

Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek kortársaikhoz hasonló életminőséggel és fizikai aktivitással rendelkeznek, de a motoros képességeikben lemaradás tapasztalható. A glikémiás kontroll a kardiorespiratorikus fittséggel mutat összefüggést.

A nem cisztás fibrózis talaján kialakult bronchiektáziák heterogén betegségcsoportját a hörgők és hörgőcskék folyamatos tágulása, a krónikus infekció, gyulladás, váladékfelhalmozódás és hörgőszerkezet-pusztulás ördögi köre jellemzi. A terápiás célok egy része független az etiológiától: a patomechanizmusnak az alapbetegségtől független közös elemeiből következik.

Bár kevéssé vizsgálják, de közismert, hogy a COPD-s páciensek körében nem számítanak szokatlannak a pszichiátriai problémák, amelyek negatívan érinthetik az egészségi állapottal összefüggő életminőséget.

A tiotropiumot (SPIRIVA^®), ami egy hosszú hatású antikolinerg szer (LAMA), a középsúlyos és súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) első vonal­beli terápiájának ajánlják a tünetek enyhítésére, a fizikai terhelhetőség és az egészségi állapot javítására és a betegség akut fellángolásainak ritkítására. A nyílt, prospektív, beavatkozással nem járó tanulmányba 6 közép- és kelet-európai országban 4854 Spiriva HandiHalerrel kezelt, GOLD II–IV súlyossági fokú COPD-s beteget válogattak be és követtek fél évig. Az elsődleges vég­pont a légúti tünetekre specifikus Szent György kérdőív (SGRQ) változása volt, amelyben szignifikáns és klinikailag jelentős javulást: 21,7 pontos változást ta­pasztaltak. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy az életkor, a betegek együtt­működése és a COPD súlyossága befolyásolja döntően, hogy az egyes betegek életminősége hogyan változik.
International Journal of COPD, 2013. október