A COPD-s betegek depressziója és szorongása
Bár kevéssé vizsgálják, de közismert, hogy a COPD-s páciensek körében nem számítanak szokatlannak a pszichiátriai problémák, amelyek negatívan érinthetik az egészségi állapottal összefüggő életminőséget.
Régóta ismeretes, hogy a COPD számos társbetegséggel jár együtt, azonban a pszichiátriai rendellenességek mindezidáig nem mutatkoztak kiugrónak a többihez képest.
Egy újabb meta-analízis a pszichiátriai egészség 2 tényezőjét a szorongás és a depresszió kialakulását vizsgálta COPD-s betegekben, az egészségi állapottal összefüggő életminőség (HRQoL= Health-Related Quality of Life) szempontjából. A tanulmányban olyan spirometriás méréssel igazolt COPD-sek vettek részt, akiknél validált egészségi állapottal összefüggő életminőség mérést is végeztek, mely magába foglalja a depresszió-, és szorongásmérést. Elektronikus adatbázisokat (Medline, Embase, Cumulative Index to Nursing and Allied Health Literature [CINAHL], British Nursing Index and Archive, PsycINFO and Cochrane adatbázisok) néztek át a kezdetüktől egészen 2013 június 18-ig. A vizsgálatra alkalmasnak minősült egy tanulmány, ha: nem kísérleti prospektív csoportos mintát alkalmazott; spirometriával igazolt COPD-s betegek adatai szerepeltek benne; validált depresszió, szorongás és egészségi állapottal összefüggő életminőség értékeket tartalmaztak. Az adatokat a véletlen hatások modell segítségével csoportosították és értékelték.
Összesen 6 vizsgálat 895 COPD-s betegének adatait elemezték. A 6 vizsgált tanulmányból hármat használtak fel a depresszió meta-analíziséhez, s további kettőt a szorongás meta-elemzésénél. A szerzők erős pozitív korrelációt állapítottak meg a depresszió és a későbbi HRQoL-romlás között (r=0,48 , P < 0,001). Ugyanígy összefüggést találtak a szorongás és a légzési HRQoL között (r= 0,36, P < 0,001). A tanulmány hátránya, hogy az csak egy retrospektív elemzése olyan korábban publikált adatoknak, melyek megbízhatósága kétséges.
Egy hasonló meta-analízis szerint a depresszió és a szorongás is összefüggésben van a HRQoL-el, továbbá ez a kapcsolat erősebb a FEV1 esetében tapasztaltnál. Hasonlóképpen a pánikbetegséget és az öngyilkossági hajlamot is összefüggésbe hozták a COPD-s betegek romlott egészségi állapotával. Ebből látható, hogy a COPD-s páciensek körében nem számítanak szokatlannak a pszichiátriai problémák, és hogy ez negatívan érintheti egészségi állapottal összefüggő életminőséget.
Bár igazolt, hogy a szorongás és a depresszió befolyásolja a COPD-s páciensek egészségi állapottal összefüggő életminőségét, ugyanakkor ez a longitudinális elemzés nem tárja fel az okokat és hatásbeli kapcsolatokat a depresszió, a szorongás, és a jövőbeli egészségi állapottal összefüggő életminőség között. A későbbi, prospektív tanulmányoknak meg kell határozniuk a szegényes egészségi állapottal összefüggő életminőség pszichológiai okait, és hogy mi játszik szerepet a szorongás és a depresszió kialakulásában.
