A COPD alul és későn diagnosztizált
Ezért a tüneteiket alulértékelik, vagy akár meg is feledkezhetnek róluk. A COPD korai jeleit gyakran több társbetegség tünete fedi el.
A kutatók retrospektív analízist végeztek az Angliában 1990. január 1. és 2009. december 31. közötti gyűjtött adatokon. Olyan páciensek adatait gyűjtötték, akik minimum 40 évesek, elektronikusan rögzítették a COPD diagnózist és kórtörténetük legalább 3 éven át folyamatosan végigkövethető (minimum két évig a diagnózis előtt és legalább egy évig utána). Ezeken felül még követelmény volt a minimum 2 vény COPD-vel kapcsolatos gyógyszerre. A kutatók sikeresen azonosítottak több olyan esetet is, ahol a rutinszerűen gyűjtött adatokból a COPD-t nem diagnosztizáltak, azonban a diagnózis előtt fennálló komorbiditás és egészségügyi történet áttekintésével ez most sikerült.
Az elemzett 38 859 páciens adataiból az derült ki, hogy 32 900 (85%) esetben a betegség már a diagnózist közvetlenül megelőző 5 évben felismerhető lett volna. Az időben visszafelé haladva: a diagnózist megelőző 6-10 évben 22 286 esetből 12 856-ben (58%), a diagnózist megelőző 11-15 év pedig 9351-ből 3943 (42%) alkalommal mulasztották el a betegség diagnosztizálását. A diagnózist megelőző 16-20 évben ez 95 (8%) eset az 1167-ből. 1990 és 2009 között egyre fiatalabb életkorban diagnosztizálták a krónikus obstruktív légúti betegséget. Ugyanezen időszak alatt a COPD diagnózis mellett fennálló mindenfajta komorbiditás gyakorisága nőtt, kivéve az asztmát és a bronchiektáziát, amelyeké 33,4%-ról 30,8%-ra (asztma), illetve 6,3%-ról 3,6%-ra (bronchiektázia) csökkent. A diagnózist megelőző 2 évben azon 6897 páciens közül, akiről mellkasröntgen készült, csupán 2296 (33%) személyen végeztek spirometriás vizsgálatot is.
A tanulmány konklúziója, hogy a fel nem ismert, korai stádiumú COPD arányát csökkenteni lehetne az alsó légúti tüneteket mutató, tartós komorbiditással élő betegek tüdőgyógyászati szakvizsgálatával.
Forrás: The Lancet Respiratory Medicine
