A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Sclerosis multiplexes (SM) betegekben a permanens mozgáskorlátozottság fő oka a neurodegeneráció, kialakulása részben a demielinizáció következménye (gyulladás okozta axonkárosodás és a krónikusan demielinizált axonok degenerációja), részben attól független folyamatok játszanak szerepet létrejöttében. 

A hemolitikus anaemiát minden normocytaer és macrocytaer anaemia el­különítő diagnosztikájában számításba kell venni. A hemolízis bekövetkez­het intra- és/vagy extravaszkulárisan a reticuloendothelialis rendszerben. A betegek akut anaemia, sárgaság, haematuria, dyspnoe, gyengeségér­zés, tachycardia, esetleg vérnyomásesés miatt fordulnak orvoshoz. A di­rekt antiglobulin teszttel elkülöníthetők az immunológiai és nem immu­nológiai okok. A hemolitikus kórképek altípusai: haemoglobinopathiák, membranopathiák, enzymopathiák, immunmediált anaemiák és extrinszik, nem immunológiai (trombotikus, fertőzéses stb.) okok. Gyógyszerek több mechanizmussal okozhatnak hemolitikus anaemiát.

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.

A kritikus állapotú betegek gyógyszeres kezelésekor gyakran számolnunk kell a gyógyszerek farmakokinetikájának megváltozásával. Ugyanez vo­natkozik az elhízott betegekre is. Nehéz, de a kimenetel szempontjából döntő jelentőségű az optimális adagolás meghatározása, különösen az antibiotikumok esetében. Az újabb kutatási eredmények sok esetben jó támpontot adnak a gyógyszeradagok személyre szóló optimalizálásához.

Az időskorban kezdődő reumatikus betegségek egyértelműen különböznek a fiatalabb embereket érintő hasonló kórképektől. A kórisme felállítását sok esetben megnehezítik a gyakran jellegtelen általános tünetek és a társuló betegségek. Kezelés céljából alapjában véve minden rendelkezésre álló gyógyszer alkalmazható. A szervek működésének és az anyagcserének az életkorral összefüggô megváltozására, valamint a társuló betegségekre figyelemmel kell lenni a reumaellenes kezelés és a gyógyszeradagolás adaptálása során.

A thalassaemiák öröklött hematológiai betegségek, melyekben az egyik globin lánc csökkent szintézise vagy hiánya miatt hemolitikus anaemia alakul ki. A háziorvosnak tudnia kell, hogyan különíthetők el a thalassaemiák az egyéb anaemiáktól, és hogy a súlyos formák hogyan kezelhetők.

A terhesség alatt fellépő depresszió kezelése ugyanúgy létfontosságú, mint az epilepszia vagy a magas vérnyomás kezelése. A terhesség alatti depresszió hatással van az anya, a magzat és az egész család egészségére és jóllétére.