Az elmúlt időszak kutatásai jelentős változást hoztak a szkizofrénia terápiájában. A szkizofréniát ma fázisokra bontható idegfejlődési betegségként fogjuk fel. A fázisokat a tünetek sajátos konstellációja jellemzi, melyek eltérő patofiziológiai folyama­tokon alapulnak, és eltérő terápiás beavatkozásokat igényelnek. 

A pszichológiai stressz a szervezet számos rendszerére hat, köztük a neuroendokrin és az immunológiai folyamatokra, és megváltoztathatja a Parkinson-kórban (PD) szerepet játszó agyi központokban a neurotranszmitterek – például a dopamin és a glutaminsav – szintjét. E transzmitterek koncentrációnövekedése neurotoxikus lehet, és valószínűleg érzékenyebbé teszik a dopaminerg idegsejteket a károsodásra és a sejthalálra.

Az Európai Unió több országában fölvetődött, hogy korlátozni kívánnák bizonyos munkakörökben a külföldről bevándorló szakemberek számát. Angliában máris figyelmeztették az illetékeseket, hogy ez igen hamar az egészségügyi ellátás súlyos zavaraihoz vezetne.

A világ számos egyéb pontjához hasonlóan Svédországban is a stroke számít a rokkantság és halálozás egyik vezető okának. A svédországi statisztikák szerint az ischaemiás forma teszi ki az összes stroke-eset 80%-át, míg az intracerebrális vérzéssel járó stroke jóval ritkább (10%). A nők csoportjában regisztrált kisebb előfordulási arányok valószínűleg azzal függnek össze, hogy a nők minden korosztályában kisebb a stroke kockázati tényezőinek prevalenciája.