A génexpressziós mintázatokra gyakorolt hatás alapján azonosított letrozol és az irinotekán jó eredményeket mutatott állati modellszervezetekben.

Amerikai kutatók egy olyan AI-modellt fejlesztettek ki, amely képes felismerni az emlőrákot az MRI-felvételeken, és pontosan meg tudja határozni a daganatok helyét.

Egy gyakran felírt émelygéscsökkentő hatóanyag javította az emlőrák kezelési eredményeit egy nagy elemszámú betegcsoporton végzett vizsgálatban.

A vérben keringő tumor DNS elemzésén alapuló új technológia segítségével nyomon követhető a szolid tumorok relapszusa.

Mitokondriumok szállításával biztosítják az idegsejtek a tumorok energiaellátását és áttétképződését.

Emlőrákos betegeknél hatásosnak bizonyult a kemoterápiás kezelés kiegészítése kis dózisú D-vitaminnal.

Módosított piroptotikus vezikulumok beültetésével akadályozható meg az agresszív tumorok kiújulása.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A mind a kezelés megkezdése előtti, mind a kezelés alatti testmozgás segíthet az onkológiai terápiák mellékhatásainak enyhítésében.

Tüdőrák esetében 81%-os hatásosságot mutat az új diagnosztikai módszer, amely infravörös fény segítségével a vérplazmából képes kimutatni az egyes ráktípusokra jellemző mintázatot.