A fokozatosan melegedő éghajlat miatt gyorsabban terjedhetnek az enterovírusok okozta járványok.

Korábban a kisebb SARS-járvány is felvetette, hogy a koronavírusok a pajzs­mirigyet is károsítják, de a COVID-19 kapcsán egyre több esettanulmány jelenik meg arról, hogy típusos és atípusos szubakut thyreoiditist, auto­immun hyperthyreosist okozhat a SARS-CoV-2-fertőzés. A pajzsmirigyhor­monok szintje összefüggést mutat a SARS-CoV-2-fertőzés kimenetelével is súlyos állapotú betegek körében. Az új koronavírus dokkoló receptora, az ACE2 enzim a pajzsmirigyben is kifejeződik. Véleményünk szerint a pajzs­mirigyfunkciót legalább a kórházban ápolt COVID-19-betegek esetében ellenőrizni és követni szükséges.

A felső légúti fertőzések – melyeket „megfázásként” is szokás emlegetni a köznyelvben – heveny formában jelentkező, általában maguktól is meggyógyuló betegségek. Leggyakoribb kórokozóik különböző légúti vírusok. 

Egy egyébként egészséges 34 éves fér­fi késő ősszel azzal kereste fel orvosát, hogy 4 nappal korábban bőrkiütések jelentek meg a kezén, melyek aztán a karjára, hátára, mellkasára és lábára is ráterjedtek. A kiüté­sek enyhén viszkettek, nyomásérzékenység nem volt észlelhető. A beteg ínyfájdalmat is panaszolt. Jelentkezése előtt egy héttel zaj­lott enyhe felső légúti hurutjából felgyógyult. A közelmúltban nem váltott korábbi tisztí­tószeréről, szappanjáról vagy samponjáról újabbra. Általános tünetek nem mutatkoztak.

A szívizomgyulladás (miokarditisz) bármely életkorban kialakulhat. A hát­térben vagy fertőző ágensek (főleg vírusok, néha baktériumok) állnak, vagy a védekező rendszer szabályozási zavara (autoimmunitás) károsítja a szív izomzatát. Fontos a kórokok elkülönítése és a súlyosságtól függő kezelés.

A szívizom gyulladása életkorra való tekintet nélkül bármikor kialakulhat. Lefolyása változó: a betegség lehet tünetmentes, de esetenként sürgős­ségi és intenzív terápiás ellátást igényel. Az autoimmun, illetve a vírusos eredetű akut és krónikus miokarditisz terápiájára specifikus kezelési mód­szerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazása előtt azonban el kell végezni a szívizom-biopsziát.

A főként felnőtteknél ismert betegség, a változó immunhiány patofiziológiáját, tüneteit, diagnosztikus nehézségeit, terápiáját és prognózisát foglalja össze a cikk. Kitér a betegség gyermekgyógyászati vonatkozásaira, az életkornak megfelelően éretlen immunrendszer és az immunhiányos betegség elkülönítésének problémájára.

A modern nyugati életmód körülményei között nincs különösebben nagy szükség a gyomorsavra a táplálékok megemésztéséhez. Ugyanakkor a gyomorsav mint barrier kiesése növeli a gasztrointesztinális és egyes légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben áll a savtermeléshez kapcsolódó betegségek kockázatának csökkenése. Tekintettel a protonpumpagátlók gyakori alkalmazására, időszerû lenne a csökkent gyomorsavtermelés nettó kockázatnövelő vagy kockázatcsökkentő hatásának meghatározása.

A cikk felhívja a figyelmet a súlyos lefolyású herpes simplex encephalitis korai antivirális kezelésének fontosságára, a kullancs-encephalitis megelôzésének lehetôségeire, a nyugat-nílusi vírus hazai terjedésére.