Az immunrendszer elkerülésében a daganatok jól vizsgáznak: mi lenne, ha ezt az elkerülő mechanizmust az 1-es típusú cukorbetegség gyógyításában használnánk?

A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) inhibitorait, be­leértve az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorait (ACEI-k) és az angiotenzinreceptor-blokkolókat (ARB-k), széles körben alkalmazzák a ma­gas vérnyomás kezelésében. Mind az ACEI-k, mind az ARB-k hatékonyan csökkentik a vérnyomást, azonban hatásukat különböző helyeken fejtik ki. Az összefoglaló alapjául szolgáló közlemény azon elemzések tanulságait összegzi, amelyek az ACE-gátlók és az ARB-k alkalmazásában rejlő lehet­séges klinikai különbségeket vizsgálták.

A vírus Pp1ab fehérjéjéből származó töredékek mutathatók ki az extracelluláris vezikulumokban.

A prosztatarák agresszív, terápiarezisztens formájának kialakulását gátolhatja meg egy új eljárás a folyamathoz szükséges enzimek blokkolásával.

A sejtek integrált stresszválaszának fokozásával állítható le a vírusok replikációja, ami széles körű védelmet jelenthet a vírusfertőzések ellen.

A neuronok lipideket is felhasználnak az energiatermelésükhöz - ennek hibája állhat egyes neurodegeneratív betegségek hátterében.

Egy enzim blokkolásával közvetlenül támadható válhat a KRAS onkogén egyik mutációja a G12V.

A klinikai vizsgálatok fázisában lévő orforglipron a korai 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt csökkenti az HbA1c-szintet és a testsúlyt is.

Egyelőre preklinikai vizsgálatokban bizonyította hatásosságát az új hatásmechanizmusú, hosszú hatástartamú topikális fájdalomcsillapító, egy lipidált peptid.

A topoizomeráz-I enzim blokkolása megakadályozza a vírus elszaporodását.