A bélből érkező jelek szerepet játszanak bizonyos emlékek kialakulásában.

Az emlőrák korszerű sebészi kezelése az elmúlt három év­tizedben gyökeresen megváltozott. Az új eljárások beveze­tésében, a napi gyakorlatba való átültetésében több hazai centrum meghatározó szerepet vállalt. Hasonlóképpen ezek a centrumok saját eredményeik/tapasztalataik megosztásával formálói is voltak a folyamatosan megújuló hazai irányel­veknek. Közleményünkben a szegedi Sebészeti Klinikán, elsősorban a korai emlődaganatok és az axilla sebészetéhez kapcsolódó vizsgálataink több fontosnak tartható eredményét ismertetjük.

Magy Onkol 70:239-246, 2026

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Ez a megközelítés nem az étvágy csökkentésén, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül fejtheti ki hatását.

2026. február 27–28. között rendezték meg a Semmelweis Egyetem Belgyó­gyászati és Onkológiai Klinikáján a III. Magzati és Reproduktív Diagnosztika továbbképző tanfolyamot. Az OFTEX-akkreditált rendezvény az elmúlt évek­ben országos jelentőségű szakmai fórummá vált, amely a prenatális és repro­dukciós genetika legkorszerűbb technológiai és szemléleti irányait mutatja be.

Állatmodellekben sikeresnek bizonyult a LETM1 nevű fehérje gátlásán alapuló eljárás, ami új terápiás megközelítések alapja lehet.

Kínai kutatók szerint alapvetően alakíthatja át az emlőrák kezelési protokollját az MRD alapú utánkövetés elterjedése.

Új irányt adhat a mielinhüvely regenerációját célzó kutatásoknak a CEMIP-nek elnevezett enzim működésének szabályozása.

Mesterséges evolúció módszerével tanítja be a fágokat a baktériumok elpusztítására egy új módszer.