Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

Egy egyébként egészséges, Katar­ban szolgáló 21 éves katona 2 hete fennálló hasi görcsök miatt kereste fel orvosát. 

A hemolitikus anaemiát minden normocytaer és macrocytaer anaemia el­különítő diagnosztikájában számításba kell venni. A hemolízis bekövetkez­het intra- és/vagy extravaszkulárisan a reticuloendothelialis rendszerben. A betegek akut anaemia, sárgaság, haematuria, dyspnoe, gyengeségér­zés, tachycardia, esetleg vérnyomásesés miatt fordulnak orvoshoz. A di­rekt antiglobulin teszttel elkülöníthetők az immunológiai és nem immu­nológiai okok. A hemolitikus kórképek altípusai: haemoglobinopathiák, membranopathiák, enzymopathiák, immunmediált anaemiák és extrinszik, nem immunológiai (trombotikus, fertőzéses stb.) okok. Gyógyszerek több mechanizmussal okozhatnak hemolitikus anaemiát.

Ahányszor antimikrobiális szerekhez nyúlunk, rezisztens baktériumpo­pulációk keletkezését vagy felszaporodását kockáztatjuk. A kezelésekkel célba vett baktériumok rezisztenciájának alakulása már régóta a figyelem középpontjában áll. Az MRSA és az ESBL példáján megtanulhattuk, hogy figyelmünknek ki kell terjednie minden olyan baktériumra, amely ki van téve az antimikrobiális szerek hatásának. Ezért nagy szükség van olyan orvosi és állatorvosi stratégiák kifejlesztésére, amelyekkel a bakteriális rezisztencia kordában tartható.

Két közlemény szerint az általuk vizsgált probiotikumok nem hatásosabbak a placebónál gyermekkori gasztroenteritiszben.

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

BEVEZETÉS
Kemoimmunoterápiával javultak a CLL-es betegek kezelési eredményei, ennek ellenére a relapszus gyakori, és a mentő kezelések típusától függetlenül a rövidebb remissziós periódusok rövidebb túlélést eredményeznek. Emellett a jelentős toxicitás miatt az idősebb, illetve kísérő betegségekkel élő betegek egy része nem alkalmas kezelésre.

A neuropszichiátriai betegségek kezelésének gyakori szerei közé tartoz­nak a neuroleptikumok (NL) és a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI). Ha az ilyen szerrel kezelt beteg egyéb, azzal potenciálisan inter­akcióba lépő gyógyszert – a bemutatott esetben olanzapin és fluoxetin mellett linezolidot és metoclopramidot – is kap, különböző súlyosságú tünetegyüttesek jelentkezhetnek.

Case Reports in Medicine, 2016. június

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.