Probiotikumok gyermekkori gasztroenteritiszben
Két közlemény szerint az általuk vizsgált probiotikumok nem hatásosabbak a placebónál gyermekkori gasztroenteritiszben.
Az akut gasztroenteritisz világszerte számos gyermekmegbetegedést, sőt halált okoz, csak az USA-ban évenként kb. 1,7 millió gyermeket visznek be a sürgősségi osztályokra e betegség miatt, így elképzelhető, mekkora problémát jelent ez a kevésbé fejlett országokban, Afrikában, Indiában.
A probiotikumok alkalmazása egyre terjed, gyermekkori akut gasztroenteritiszben való hatásosságát most két új - a New England Journal of Medicine -ben novemberben megjelent - vizsgálat is kutatta. A két prospektív vizsgálatba összesen 1770, olyan 3-48 hónapos csecsemőt és kisgyermeket vettek be, akiket mérsékelt- vagy súlyos akut fertőzéses gasztroenteritisszel vittek be a sürgősségi osztályokra. Mindkét vizsgálatban a betegség standard kezelése mellé a gyermekek egyik csoportjának 5 napon keresztül naponta kétszer -az USA-ban és Kanadában recept nélkül kapható- probiotikumot, másik csoportjának placebót adtak.
Dr. Stephen B. Freedman (Alberta Children Hospital, Calgary, Kanada) vizsgálatában a 414 a L. rhamnosus és kis mennyiségű L. helveticus keverékét tartalmazó probiotikumot kapó kis betegből 108-nál (26,1%), a placebót kapó 413 gyermekből 102-nél (24,7%) két héten belül is megmaradt a mérsékelt/súlyos gasztroenteritisz (OR: 1,06, 95%CI 0,77-1,46, P=0,72). Nem volt különbség sem a hasmenés átlagos időtartamában (52,5 óra vs 55,5 óra, P=0,31), sem a hányások átlagos tartamában (17,7 óra vs 18,7 óra, P=0,18). A mellékhatások gyakorisága is azonos volt a kétféle módon ellátott betegek között (34,8% vs 38,7%, P=0,21), ugyanakkor a placebót kapó gyermekek közül 2-nél súlyos mellékhatás alakult ki: az egyiknél lázas görcsrohamok jelentkeztek, a másiknál Kawasaki betegséget (mucocután nyirokcsomó szindróma) diagnosztizáltak.
Dr. David Schnadower (Cincinatti Children’s Hospital Medical Center, Ohio) és munkatársai vizsgálatában a 468 L. rhamnosus GG-t tartalmazó probiotikumot kapó csecsemők és kisgyermekek közül a klinikai skála szerinti 9-es vagy annál súlyosabb gasztroenteritisz állt fenn 55 esetben (11,8%), míg a placebót kapó 475 beteg közül 60 esetben (12,6%). A probiotikumokat kapó betegek körében az akut gasztroenteritisz mérsékelt, vagy súlyos epizódjának relatív kockázata 0,96 volt (95%CI 0,68-1,35, P=0,83). Itt sem volt szignifikáns különbség a betegség átlagos időtartamában (49,7 óra vs 50,9 óra, P=0,26), és a hányások időtartamában (0 óra vs 0 óra, P=0,17). Zihálást a probiotikumokat kapó kis betegeknél 5 esetben észleltek, ami a placebo csoportban nem fordult elő (P=0,03).
Dr. Freedman szerint a kombinált Lactobacillus rhamnosus - L. helveticus probiotikum adagolás nem előzi meg a mérsékelt, vagy súlyos gasztroenteritisz kialakulását a vizsgálat kiindulása utáni 14 napban.
A két tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi megjegyzéseiben Dr. J. Thomas LaMont (Beth Israel Deaconess Medical Center, Boston, Masschusetts) kifejtette, hogy bár egyes tudományos társaságok az akut gasztroenteritiszek ellátásában probiotikumok használatát is javasolják, ez a két jól tervezett, megfelelő betegszámú vizsgálat azonos következtetésre jutott. Egyik vizsgálatban sem tudták igazolni a L.rhamnosus-t tartalmazó probiotikum használatának előnyét mérsékelt/súlyos gyermekkori gasztroenteritiszes eseteken. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egyéb probiotikumok hatásosak lehetnek, hiszen számos, különböző tulajdonságú probiotikum áll rendelkezésre. „A probiotikumok alacsony ára, és minimális toxicitása miatt érdemes őket a különféle gasztrointesztinális és egyéb betegségekben kipróbálni, de feltétlenül szigorú vizsgálati körülmények között.”
Forrás:
2. The New England Journal of Medicine
