A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az Egyesült Királyság területén két felmérést is készítettek arról, hogy COVID-19 és a lezárások a hogyan hatottak a lakosság szexuális életére.

A kardiomiopátiák hátterében öröklött defektusok is állhatnak, amelyeket ma már gyorsan és pontosan ki lehet mutatni genetikai vizsgálatokkal. Az új módszerekkel, köztük az új generációs szekvenálási technikákkal nyert adatok segíthetik a dilatatív, a hipertrófiás, a restriktív és az egyéb típu­sú szívizombetegségek pontosabb megértését, támogathatják a kezelési stratégiák kidolgozását.

Az 1980-as és ’90-es évektől a nyugati médiában előtérbe került az idealizált férfiizomzat népszerűsítése, és az androgén szteroid használatot a hiva­tásos sportolóktól fokozatosan átvette a lakosság szabadidősportot űző része is. A számos, hivatalosan tiltott termékhez vagy az interneten lehet hozzájutni, vagy egyes étrend-kiegészítőkbe rejtve forgalmazzák azokat. A szintetikus androgének használata főleg a fiatal férfiak körében terjedt el, ezért fontos az ő tájékoztatásuk a súlyos mellékhatások veszélyéről.

Három olyan dolgozatot olvashatunk eb­ben a számban, amelyek igen fontos és aktuális kérdéssel, a környezetből a szerve­zetbe jutó anyagok révén okozott májkáro­sodással foglalkoznak. Dr. Prinz Gyula az an­tibiotikumok és a májkárosodás kapcsolatát, jelentőségét foglalja össze tömören. Dr. Fried Katalin a sportolók és főleg a fiatalok körében terjedő teljesítménynövelők, a testépítés és májkárosodás kérdését taglalja, s a témához szorosan kapcsolódik Dr. Schuller János írása a gyógynövények hepatotoxicitásáról.

A száznál több amerikai és spanyol kórházban folyt VIRGO tanulmányban több ezer 18–55 éves koszorúérbeteget faggattak ki infarktus után arról: egészségügyi ellátóik mennyire tájékoztatták őket a szívroham kockázatáról. A fiatal nők ritkábban kaptak ilyen tájékoztatást, mint a férfiak.

Világszerte nő a szexuálisan átvihető betegségek (STD) száma, és a HPV-fertőzés a leggyakoribb vírusos STD. Az egyéb STD-ktől eltérően a HPV-infekció nem kötő­dik speciális kockázati csoportokhoz. Németországban a nők 70–80%-a fertőződik HPV-vel, és tízből egy esetben perzisztál a fertőzés. A HPV-asszociált kondilómák, karcinómák és rákmegelőző állapotok egyre fiatalabb korban lépnek fel. A HPV-asszociált genitális és extragenitális neopláziák interdiszciplináris kihívást jelente­nek. A HPV-fertőzés primer prevenciójának fő eszközei a felvilágosítás, a védőoltás és a különböző óvintézkedések. Az oltás javallatát Németországban ki kellene ter­jeszteni a fiúkra és fiatal férfiakra.

Az internet az üzleti szektor, a kultúra, a tudományos élet, az élet minden területén egyaránt alapvetővé válik. Nagyon hasznos eszköz lehet, ha okosan használják. Veszélyeivel, kockázataival kevesen gondolnak, tisztában sincsenek vele, nem ismerik. A társadalomnak idejében fel kell ismernie ezeket a problémákat és szorgalmazni a kilábalást belőlük.

A természetes családtervezési módszerek nem járnak káros mellékhatásokkal. Közéjük tartozik azoknak a biológiai markereknek a megfigyelése, amelyek jelzik, hogy a nő menstruációs ciklusának mely napjain fogamzóképes. Ezek segítségével előre tervezhető a nemi aktus idôpontja, akár el akarja kerülni a pár a terhességet, akár vágyik rá. A módszerek hatásosságának bizonyítékaiként jelenleg csak kontrollcsoport nélküli klinikai vizsgálatok eredményei állnak rendelkezésre. Úgy tűnik, hogy ha e módszereket pontosan alkalmazzák, akkor legalább 95%-ban elkerülhetô a nem kívánt terhesség. Tipikus használat esetén a hatásosság 76% – a motiváció és az elkötelezettség a siker fontos feltétele.

Mintha össztársadalmi egyetértés lenne abban, mit tehetnénk a gyerekek egészségének rombolásáért. Ráadásul a gyógyításban is mind kevesebb gyermekorvosra lehet számítani. Prof. dr. Túri Sándor, a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke hangsúlyozza: a gyerekek egészségi állapotát nem lehet orvosszakmai kérdéssé redukálni.